Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Mark Twain: Ádám és Éva naplója

Samuel Langhorne Clemens (1835–1910), közismertebb nevén Mark Twain Missouri államban született, és gyermekéveit a Mississippi mellet töltötte. 12 évesen kimaradt az iskolából, és betűszedéssel, nyomdai munkákkal, később újságírással kereste kenyerét. 21 éves korában hajókalauznak állt a Mississippin. Négy évig dolgozott ebben a munkakörben, amelyről később a következőt írta: „ebben a rövid de kiadós iskolázásban módomban volt a legszemélyesebb és legközvetlenebb ismeretségbe kerülni mindazokkal az embertípusokkal, amelyekről csak regényekben, életrajzokban vagy történelmi művekben olvasunk.” Életének ebből a korszakából kölcsönözte író álnevét is (a mark twain kifejezés a mérőónnal dolgozó matróz mélységjelző kiáltása).

Hírlapi tárcákkal, anekdotikus történetekkel, rangot, intézményt nem tisztelő, enyhén szatirikus, mulatságos karcolatokkal és novellákkal induló írói pályájának első önálló kötete 32 éves korában jelent meg, és egy csapásra az ország legismertebb humoristájává tette. Alapmagatartása a szentimentalizmus-ellenesség volt, ábrázoló eszköze a nagyotmondás és a tények meghökkentően abszurd egymás mellé állítása.


Leghíresebb művei: Tom Sawyer kalandjai (1876), Huckleberry Finn kalandjai (1884), Koldus és királyfi (1882), Pudingfejű Wilson (1894), Egy jenki Arthur király udvarában (1889).

Az Ádám és Éva naplója (és a Jámbor lelkek külföldön) sajnos nem szerepel a felsorolásban, pedig igazán figyelemre méltó alkotás, amelyben Twain sajátos humorral és mély emberséggel ábrázolja az első emberpár ismerkedését egymással, környezetükkel és a világ jelenségeivel. A naplóforma különösen alkalmas arra, hogy feltárja a női és férfimentalitás legmélyebb titkait, és finoman ütköztesse a kétféle látásmód különbözőségét. Most talán végre választ kapunk arra, hogy honnan ered az a kibékíthetetlen ellentét, amely Éva leányai (vagyis a nők) és Ádám fiai (vagyis a férfiak) között feszül.


A finom humorral és iróniával megírt szöveget tökéletesen kiegészítik Kelemen István illusztrációi, bár nekem annak idején Jean Effel rajzai jobban tetszettek.


Galgóczi Móni - 2004. július 1.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!