e-kultura
 

Keresés

2010. február 9.

Névnapok
Abigél, Alex
Apollónia, Ciceró, Cirill, Erik, Erika, Kirill, Marcián, Marián, Rajnald, Szabin

E napon született
>> Seyler József Antal zeneszerző (1778)
>> Alban Berg zeneszerző (1885)
>> Komlós János író (1922)
>> Frank Frazetta festő és illusztrátor (1928)
>> Petrovics Emil zeneszerző (1930)
>> J. M. Coetzee Nobel-díjas író (1940)
>> Kránitz Lajos színész (1943)
>> Joe Pesci filmszínész (1943)
>> Alice Walker írónő (1944)
>> Mia Farrow filmszínésznő (1945)
>> Koltay Gábor filmrendező (1950)
>> Holly Johnson (Frankie Goes to Hollywood) zenész (1960)
>> Rachael Bolan (Skid Row) zenész (1966)
E napon halt meg
>> Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij író (1881)
>> Dohnányi Ernő zeneszerző (1960)
>> Bill Haley énekes (1981)
>> Földes Andor zongoraművész (1992)
>> David Wayne filmszínész (1995)
Egyéb esemény
>> A Falstaff című Verdi opera ősbemutatója 1893-ban. (1893)

Feed
RSS201
Atom1

Patrick Süskind: Sommer úr története

Patrick Süskind: Sommer úr története

2004. március 1.

Kiadó: Magyar Világ Kiadó
Kiadás éve: 2003
Fordító(k): Tandori Dezső
Illusztrátor: Sempé
Kategória: szépirodalom
Eredeti cím: Die Geschichte von Herrn Sommer
Oldalszám: 136
Ár: 2200 Ft

Patrick Süskind német író nevét a legtöbben A parfüm című, a XX. század legnagyobbjai között számon tartott regénye folytán ismerik. Ennek a rövid kis könyvecskének vajmi kevés köze van ahhoz, ám Süskind nevének ez sem fog kárára válni.
A Tandori Dezső által nagyon ízesen magyarra fordított történetet alighanem maga az író meséli el saját gyermekkorából, amikor még nagyon szeretett fára mászni. Szóval főszereplőnk egy kisiskolás srác, aki a fáramászás mellett persze iskolába és zongoraórákra is jár, szerelmes az egyik osztálytársába, álmodozik, csalódik, tapasztal, él.

Süskind bámulatos könnyedséggel ragadja meg a lassan kamaszkorba, avagy a felnőtté válás útjára lépő fiú érzés- és gondolatvilágát. Ha valakinek nem támadnak fel régi gyermekkori emlékei sorai nyomán, annak valószínűleg nem volt igazi gyermekkora. És persze a sok-sok szép és jó mellett Süskind felidézi az emberi élet korai éveinek és „szellemiségének” elmúlásával járó fájdalmas élményeket is.
A címbéli Sommer úr afféle szimbolikus figura, noha ilyen különc, éjjel-nappal csak a vidéket járó, soha meg nem pihenő emberke aligha fordult elő a legtöbb ember életében. Ám az is tagadhatatlan, hogy előbb utóbb mindenki életében felbukkant(t) egy hozzá hasonló figura, akin először tapasztalt olyan, gyermekésszel felfoghatatlan dolgokat, mint a totális kiábrándultság, az üldözöttség, netán a halál.

A regény tehát az ártatlanság elvesztéséről szól, így persze szomorú is. De a szépség és a humor sem hiányzik belőle, valamint képes megteremteni azt a varázslatos légkört, ami a szerencsésebb emberek gyermekkorára jellemző, melyekben a mindennapok és a mindennapos környezet is számtalan felfedezni való csodát és varázst rejtettek.

Sempé színes illusztrációi pedig csak még szívhez szólóbbá teszik ezt az amúgy minden giccstől mentes könyvecskét.
 

Uzseka Norbert

© Ekultura.hu