Chuck Palahniuk: Halálkultusz

Kiadó: Szukits Könyvkiadó
Kiadás éve: 2003
Fordító(k): Szántai Zsolt
Kategória: szépirodalom
Eredeti cím: Survivor
Oldalszám: 300
Ára: 1990 Ft



A történet hangpróbával kezdődik. Valaki, valahol szépen sorolja a számokat, olyan gondossággal, mintha az örökkévalóságnak készítene felvételt. Majd pár sorral később megerősíti az első benyomást: valóban ez az utolsó monológja.
Egyedül ül a repülőgépen, útban Ausztrália felé, várva az üzemanyag elfogytát, a motorok leállását, és az elkerülhetetlen zuhanást. Addig azonban van még pár óra, ami reményei szerint elegendő lesz életútjának vázolására.
Bemutatni mindazon lépcsőket, melyek megtétele után pisztollyal a kezében eltérítette az utasszállítót, egy alkalmas helyen kiszállította az utasokat, majd nem sokkal később ejtőernyővel a hátán az utolsó pilóta is távozott a fedélzetről.

Junior Branson (az elbeszélő) a Krédó Egyháza szekta egyik utolsó tagja. Hittársai évekkel korábban végrehajtották a vallásuk szerinti legfontosabb eseményt, a Megszabadulást. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy közös öngyilkosságot követtek el, nem hagyva maguk után mást, mint néhány száz, a közösségen kívül élő társukat.
Akik, miután értesültek az örömteli eseményről, csatlakoztak a többiekhez, vagyis szintén végeznek magukkal. A kormány persze nem veszi jó néven, ha polgárai fogják magukat, és ily módon távoznak, ezért létrehoznak egy programot, amelynek értelmében minden túlélő mellé pszichológust állítanak, akik majd kigyógyítják őket.
Tíz év múlva már csak egy tucatnyi szektásra kell vigyázniuk, s azok sem úgy néznek ki, mint akik tartós maradásra készülnének (ja és persze pár pszichomókus sem képes elviselni a kudarcot).

Nem túlzás, ha történet sokkoló volta miatt Bret Easton Ellis munkássága ötlik az olvasó eszébe. Azt eddig is tudtuk, hogy Amerikában fura népek élnek, de hogy ennyire… Egy biztos, jó lenne, ha csupán módjával vennénk át mindazon izmusokat, amelyeket a tengerentúlról próbálnak eladni nekünk. Nehogy mi is a Dunának menjünk, ráadásul fekete doboz nélkül.

Galgóczi Tamás