Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Chris Rodley: David Lynch

Mit is mondhatnék arról az emberről, aki képes volt öt évig forgatni első játékfilmjét, a szürrealista Radírfejet. A pénzhiány csupán részben szolgálhat magyarázatul erre. Peter Jackson ez idő alatt 9-10 órányi trilógiát készített, nem beszélve a dvd anyagokról. Jó, értem én, hogy Lynch sosem tudott maga körül számtalan segítőt és nagy stúdiót, valamint a tökéletességre való törekvése rengeteg időt igényelt (csak a hangeffektusok felvételére több hónapot fordított). De öt év akkor is hosszú idő – még ha a végeredmény roppant egyedi hangvételű mozi lett, amelyet vagy képes megszeretni valaki elsőre, vagy nem. Egy biztos: a film főként underground vagy művészfilm kedvelők körében lett siker.

Bezzeg a harmadik nagy filmje, a Dűne! Ami azért is számít emlékezetesnek a sci-fi rajongók körében, mert egészen jól visszaadta Frank Herbert látomását. Ez különösen akkor igaz, ha Lych alkotását a televízióban látott minisorozathoz hasonlítjuk. Ráadásul létezik, vagy legalábbis annak idején bemutatásra került egy több mint 4 órás változat is (jelenleg DVD lemezen kb. 140 perc játékidővel forgalmazzák)! Ha mindehhez még hozzávesszük, hogy eredetileg három Dűne filmet kellett volna rendeznie, amiből csupán a második rész forgatókönyvét írta meg félig. Mit lehetett volna kihozni ebből a vállalkozásból… Lynch mindezek ellenére nem szereti ezt a filmjét, és élete egyik legsötétebb korszakának tartja a forgatását.

A Dűne egyébként legalább annyira kilóg az életműből, mint a Straight story (meglátásom szerint legalábbis). A többi filmje valami hátborzongató hangulatot áraszt, amely hol elnyeri a közönség tetszését (mint pl. a Twin Peaks), vagy éppen ellenkezőleg (ide mindenki tegye be legkevésbé szeretett Lynch filmjét).

Lynch-et azonban nem csupán filmrendezőként jegyzik, hanem festőként (az évek során számos kiállítása volt), képregény-rajzolóként (négy évig hetente ugyanaz a négy kép jelent meg tőle egy újságban, csupán a szöveg változott folyamatosan), írt dalszövegeket, rendezett zenés darabot – egyszóval igazi művészember, aki sokfelé nyitott. Jelen riportkötetből még jobban megismerhetjük az alkotót, a rendezőt és az embert. Remélem még jó darabig köztünk marad, és megajándékoz bennünket művészi látomásaival.


Galgóczi Tamás - 2004. január 20.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
Nincs találat kapcsolódó tartalomra a szerzőtől: (Chris Rodley)

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!