Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Christian Jacq: Az egyiptomi bíró 1-2.

Jóval időszámításunk kezdete előtt valahol a Nílus völgyében volt egy birodalom, ahol nem ismerték a televíziót, hírét sem hallották az országgyűlésnek, mégis mindenki boldogan élt, hiszen az istenek megbízásából maga a fáraó (II. Ramszesz) ügyelt a folyó megfelelő áradására, a törvények betartására, és az istenek tiszteletére.

Történt egyszer, hogy aprócska falujából Memphiszbe (maradjunk ennél a névnél, ha már a görögök ezt terjesztették el a világon az eredeti Men-Nofer-Pepi helyett) hívják bírónak Paszert, a huszonegy éves ifjút. Ő nehéz szívvel indul útnak, kutyája (Vitéz) és szamara (Északi Szél) társaságában.

A városban aztán legjobb tudása szerint szolgálja Máá törvényeit, egyaránt érvényesítve azt szegényre és gazdagra, közemberre és befolyásos személyekre. Ennek köszönhetően a környékbeliek hamarosan megkedvelik a megvesztegethetetlen és igazságos bírót – míg haragosai igyekeznek minden módon megbuktatni őt. Mert miféle mese is lenne ez, ha nem volnának benne hatalmasságok, akik sötét ármánykodással töltik szabadidejüket, és az ország vesztét akarják? Az ám, mégis miként gondolják ezt véghezvinni? Hiszen a fáraót (mint azt korábban már említettem) maguk az istenek támogatják, s mire juthat az egyszerű halandó az égiek ellenében? Vagy mégis lenne mód megszüntetni a támogatást, káoszba taszítva a Nílus völgyének birodalmát?

A napi ügyek (az ember nem is hinné, mennyi panasszal keresték meg a hatóságot az akkoriak) mellett Paszernek erre is meg kell találnia a választ, különben… Ám ne képzeljük, hogy rejtőzködő ellenfelei tétlenül nézik nyomozását. Árnyékfalót (vagyis orgyilkost) küldenek ellene, majd sivatagi fegyenctelepre küldik mestere meggyilkolásáért, és még számtalan úton-módon igyekeznek ellehetetleníteni.

A szorult helyzetekből azonban mindig kimenti éles elméje, vagy ha már az sem segít akkor színre lépnek barátai, valamint szerelme, a csodaszép Noferet, akivel egyébként úgy kerülnek össze, hogy a bíró megfázik és felkeresi a körzet orvosát, aki véletlenül nem más mint álmai asszonya (s aki révén egy halom óegyiptomi recept birtokába jutunk).


Nátha ellen például az alábbi eljárást kövessük:
Pálmalevet kell csöpögtetni az orrba, ha pedig ettől nem múlik el, akkor anyatejet és illatos mézgát.
Ha ez sem segít, akkor fertőtlenítő növények leveléhez keverjük az arzénszulfidot (amit közönségesen csak a szív felvidítójának neveznek) és a gyantát. A keveréket összetörjük és az így nyert pépet melegítsük fel, majd a beteg előtt simítsuk szét egy kövön. Erre borítsunk egy edényt, amelynek az aljába egy lyukat kell fúrni. A keletkező füstöt egy nádszálon keresztül felváltva hol a száján, hol pedig az orrán keresztül szippantsa fel.
(A metódus alkalmazása előtt kérjük, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét).

Az egyiptológus ezúttal sem tagadta meg önmagát, hiszen nem csupán egy izgalmas történelmi regényt írt, hanem alaposan ellátta azt a kor hangulatát idéző apróságokkal. Ennek köszönhetően ismételten sikerült valami igazán egyénit létrehoznia. De hát ez irányú tehetségét már a Ramszesz ciklusban is megtapasztalhattuk. Már csak a trilógia befejező kötete van hátra.


Galgóczi Tamás - 2003. október 27.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások

A sorozat (Az egyiptomi bíró) további darabjai:

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!