e-kultura
 

Keresés

2010. szeptember 8.

Névnapok
Adrienn, Mária
Adorján, Adrián, Adriána, Csobán, Engelbert, Enna, Ibolya, Irma, Kilián, Nesztor

E napon született
>> Ludovico Ariosto költő és író (1474)
>> Teleki László író és költő (1764)
>> Frédéric Mistral Nobel-díjas költő (1830)
>> Antonin Dvorak zeneszerző (1841)
>> Blaha Lujza operetténekesnő (1850)
>> Hilary Brooke filmszínésznő (1914)
>> Tomanek Nándor színész (1922)
>> Peter Sellers filmszínész (1925)
>> Ács Károly költő, műfordító (1928)
>> Patsy Cline énekesnő (1932)
>> Kelly Groucutt (Electric Light Orchestra) zenész (1945)
>> Ron Pigpen McKernan (Grateful Dead) billentyűs (1945)
>> Kincses Veronika operaénekesnő (1948)
>> Ránki Dezső zongoraművész (1951)
>> Heather Thomas filmszínész (1957)
>> Michael Lardie (Great White) zenész (1958)
>> David Steele (Fine Young Cannibals) zenész (1960)
>> Marcus Siepen (Blind Guardian) gitáros (1968)
>> Troy Sanders (Mastodon) zenész (1973)
>> Pink (Alecia Moore) énekesnő (1979)
>> Jonathan Taylor Thomas filmszínész (1981)
E napon halt meg
>> Francisco de Quevedo költő (1645)
>> Tamássy József énekes (1892)
>> Hevesi Sándor rendező és író (1939)
>> Richard Strauss zeneszerző (1949)
>> Szentiványi Jenő író (1986)
>> Alex North filmzeneszerző (1991)
>> Leni Riefenstahl filmrendezőnő (2003)
>> S. Benedek András költő, író (2009)
Egyéb esemény
>> Megjelenik Ernest Hemingway regénye, az Öreg halász és a tenger. (1952)
>> Az első Star Trek epizód vetítése. (1966)

Feed
RSS201
Atom1

Joanne Harris: Csokoládé

Joanne Harris: Csokoládé

2003. október 6.

Kiadó: Ulpius-ház Könyvkiadó
Kiadás éve: 2001
Fordító(k): Szántó Judit
Kategória: szépirodalom
Eredeti cím: Chocholat
Oldalszám: 310
Ára: 1580 Ft



Képzeljétek el a szegény falusi pap megdöbbenését, amikor a gonosz evilági megnyilvánulását nem az országos napilapokban fedezi fel, hanem a templom tőszomszédságában. Kezdetben még elnéző a kislányát egyedül nevelő csinos asszonnyal szemben, ám egyre több jel utal egy jól kifundált „ördögi” tervre, amelynek célja nem csupán a hívek megrontása, hanem az ő „jelentéktelen” személyének lejáratása is.

Mert miféle istentelen léleknek jutna eszébe böjt idején csokoládézót nyitni isten házával szemben? Ki az, akinél összegyűlnek beszélgetni, pletykálkodni az asszonyok? Hová hordják a gyerekek a zsebpénzüket? Miféle felforgató eszméket plántál az ismeretlen, titokzatos fiatal nő az arra fogékony – és esendő – fejekbe? Ez tűrhetetlen – így a pap.
Mit mondjak, szegény Reynaud atya nem megy teljesen százzal, és az állandó koplalás csak tovább ront az állapotán. Ahelyett, hogy enne végre egy jót, árgus szemekkel figyeli a gyanús szomszédot, majd a látottak alapján igyekszik a hívek körében népszerűtlenné tenni a falu legújabb és egyben legédesebb vállalkozását. Talán mondanom sem kell, mérsékelt sikerrel.

Mert hiába a dörgedelmes prédikációk, az emberek kíváncsiak az újdonságra. És aki egyszer rászokik a csokoládé bármilyen megjelenési formájára, nehezen fog lemondani róla. Főleg nem egy túlbuzgó pap miatt.
Az igazán mókás egyébként az egészben az, hogy a jövevény, Vianne Rocher valójában egy boszorkány lánya, aki időnként kártyából jósol magának, megérez dolgokat, látomásai vannak, és birtokában van egy halom varázsigének, mozdulatnak. Amelyek nem feltétlenül hatásosak, de ha a tisztelendő atya ezt tudná…

Kapcsolódó írás:

Bor, mámor, Provance (film)

Galgóczi Móni

© Ekultura.hu