Jostein Gaarder, a nagy norvég mesélő ezúttal egy olyan férfi tragikomédiáját mondja el nekünk, aki történetekkel kereskedik, és nem is álmodja, hogy azok veszélyesebbé válhatnak, mint az élet. Tovább...

25 évvel ezelőtt, 1981. július 11-én hunyt el Bilicsi Tivadar. Az ekultura.hu egyetlen máig ismert könyvének ismertetésével tiszteleg a felejthetetlen művész emléke előtt. Tovább...

Egy nagyszerű, múltidéző regény a Vadnyugat küzdelmes életéről, Wyatt Earp főszereplésével. Parker könyvében újrarajzolja Wyatt Earp alakját, ezáltal talpig férfiként, pisztolyát mesterien kezelő fegyveresként, a testvéri kötelék következetes híveként mutatja be. Hagyományos értelemben vett munkát nem végez, játékasztaloknál tölti idejét, szükség esetén a rend védelmében lép fel a randalírozó, keménykedő cowboyok és más hasonszőrűek ellenében. Az események akkor vesznek új irányt, amikor feltűnik a végzetes asszony – Josie Marcus… Tovább...

A regény két hőse a kopasz és pocakos valamint iszákos cambridge-i filozófiaprofesszor, Eddie Copporshow és a börtönből frissen szabadult félkarú rabló, a francia Hubert. Ők ketten alkotják a „gógyi galerit”, amelyik sorra rabolja ki a dél-franciaországi bankokat. Nem a meggazdagodás, hanem a siker mámora hajtja őket, és az a szándék, hogy a gépiesen robotoló és álszent világnak megmutassák a filozófia erejét. Tovább...

1974-ben egy forradalmi csoport kirabolta a bostoni Shawmut Bankot. A pénzt elvitték, Emily Gordon pedig meghalt. Senki nem látta, ki húzta meg a ravaszt, tehát az elkövetők majd harminc éve szabadlábon vannak. Itt lép a képbe Paul Giacomin, akit Spenser fiaként szeret. Paul egyik barátja Daryl Gordon, a régen halott Emily lánya le akarja zárni az anyja halálával kapcsolatos ügyet, ezért felkeresi Spensert. Tovább...

Jesse Stone valamikor Los Angelesben volt nyomozó. Most a massachussettsi Paradise rendőrfőnöke. Magányos fickó, akiből teljességgel hiányzik Spencer természetes védekezése a lét fájdalmával szemben. Munkája során most egy gyilkos pár nyomába ered, de közben jut ideje egy iskoláslány ellen elkövetett nemi erőszakkal is foglalkozni. Tovább...

A Monthy Pythonból megismert Terry Jones néhány éve úgy határozott, ismeretterjesztő tévésorozatot készít a középkorról. Megtette. Sikeres lett, ezért elkészült a könyvváltozat. Ami most végre magyarul is olvasható. És élvezhető. Mert Terry Jones még erről a komor időszakról is képes könnyeden, élvezetesen, szórakoztatóan beszélni, mégpedig úgy, hogy közben szavait, gondolatait, következtetéseit egyetlen percig sem érezzük felületesnek. Tovább...

Robert. B. Parker a jelenkori amerikai detektívirodalom jeles képviselője. Ennek ellenére a „Kettős játszma” nem detektívregény. Ez az első fekete baseball játékos, Jackie Robinson regénye, aki szerződést kapott a fehér ligában. És ezzel sporttörténelmet írt. De ez a regény Joseph Burke regénye is. A fehér háborús veteráné. A kemény fickóé, aki senkitől és semmitől nem riad vissza. Akinek, bár ő maga sem az erkölcs bajnoka, szigorú szabályai vannak. Amiket be is tartat. Bárkivel. Bármi áron. Tovább...

Miután Marlene Cowley felbéreli, hogy derítse ki, megcsalja-e őt a férje, Spencer jóval többet talál, mint várta: nem csupán egy félrelépő férjre bukkan, de egy másik magánnyomozóra is, akit a férj bérlet fel a feleség követésére. Aztán a férjet valaki lelövi az irodájában. Spencer érzi, hogy valami nagyon nem stimmel, ezért nekiáll, hogy kiderítse az igazságot. Tovább...

Az idősebb Alexandre Dumas (1802-1870) kalandregényei máig nem veszítettek fényükből. Akik szeretik a kosztümös történeteket, ahol bár előre lehet borítékolni, mi is lesz a végkifejlet, mégis izgalmas az, hogyan is jutnak el odáig az események és a főszereplők, mi mindenben változnak, vagy éppen nem változnak meg közben, azok egészen biztosan újra és újra elolvassák az ilyen történeteket. Tovább...

Rosa antik tárgyak eredetiségének megállapításával foglalkozik. Legújabb „ügyfele” egy valószínűsíthetően sumér váza, amely békés szemlélődés helyett aktívan beleszól sorsának alakulásába, közben pedig, felvilágosult és modern, mi több, emancipált korban létező virágtartóként nem szégyell – többek között – szexualitásról és szerelemről mesélni. Tovább...

A könyv azért jött létre, mert a szerző könyvet akart írni Charles Darwinról. Az angol természettudós gondolkodásmódjának jobb megértése érdekében Wollmann felkerekedett és három sűrű hónap alatt felkeresett pár fontosabb állomást Darwin öt évig tartó útjából, illetve olyan helyekre is eljutott, ahová a XIX. századi természettudós nem juthatott el. A könyv erről a három hónapról szól. Tovább...

„A régészet nagy pillanatai” sorozat harmadik, s egyúttal befejező részéhez érkeztünk. Az egyiptomiak és a görögök után az ókori Itália két leghíresebb népének tárgyi emlékeivel és a régészeti feltárásokhoz kapcsolódó történetekkel ismerkedhetünk meg. Tovább...

Térben utazni csodálatos dolog. Csak sokba kerül. És néha kényelmetlenségekkel jár. Időben szintén csodálatos utazni, bár a tudomány mai állása szerint a valóságban még kivitelezhetetlen. Tehát ha nem akarunk kockáztatni, fogjuk kezünkbe „A régészet nagy pillanatai” sorozat második kötetét, telepedjünk le egy kényelmes karosszékbe vagy fotelba, készítsünk oda mindenfélét, amire szükségünk lehet, és már indulhatunk is. Tovább...

A kivételes illusztrációs anyaggal rendelkező kötet a régészet csodáiról szól. Távoli korokkal és népekkel teremt kapcsolatot, miközben a múlt nagy civilizációinak színhelyein – Egyiptom, Közel-Kelet, Mezopotámia – barangolunk. Tovább...

Mint tudjuk Széchenyi vérbeli vadászember volt, aki anyagi helyzetének köszönhetően sokfelé megfordult bolygónkon, puskával a kezében hódolva Dianának, Nimródnak és Hubertusnak. Ebben a könyvében két trófeájának történetét meséli el, amelyekről hely hiányában máshol még nem emlékezett meg. Tovább...

Az „Idoru”, az „Izzó króm”, a „Mona Lisa Overdrive”, a Neurománc” és a „Virtuálfény” című regények szerzője ebben a regényében sem hazudtolja meg önmagát. A történet napjainkban játszódik, főszereplője pedig egy trendvadász, aki nyomoz valami után, amiről nem nagyon lehet tudni, hogy micsoda. Tovább...

Joseph Heller korszakalkotó, groteszk műve zseniálisan ábrázolja a háborút. A háborút, mint őrült gépezetet, melyben mindenki őrülten viselkedik, és amelyből akkor sem lehet kikerülni, ha valaki őrült, és akkor sem, ha valaki normális. Ez a 22-es paragrafus csapdája. És egyben világunk abszurditásának egyik legtökéletesebb megfogalmazása. Tovább...

A trilógia vitathatatlanul legismertebb része hazánkban, köszönhetően a televízióban többször is vetített sorozatnak. A szerencsésebbek a moziváltozatot is láthatták annak idején (ez utóbbi évekkel ezelőtt az egyik tévéadó műsorán is szerepelt, az előző két résszel egyetemben). Talán itt sikerültek legjobban Sienkiewicz emberalakjai – hőseit szeretettel és megértéssel ábrázolja. Tovább...

A parasztfelkelés leverésének vitatható tálalásban megírt (ettől függetlenül klasszikus) krónikája után, a trilógia második részében Sienkiewicz problémamentesebb témához nyúlt. A svédek elleni háború alatt játszódó történet gyakorlatilag a lengyel honvédelemnek, a függetlenség megőrzése érdekében vívott harcnak állít emléket. Tovább...

Európa mai arculatát ismerjük. Azt, hogy mi tette ilyenné, legjobban nagy európai írók történelmi regényeiből ismerhetjük meg. Közülük is kiemelkedik a 19-20. század fordulójának lengyel óriása: Henryk Sienkiewicz. Tovább...

A regény képei gyakran olyan hirtelen, és olyan mértékben változnak, hogy az olvasónak szinte nem is jut ideje elidőzni bizonyos részeknél, arról pedig szó sem lehet, hogy elsőre minden a helyére kerüljön. Ez a megoldás némiképp a Ponyvaregény darabokra tördelt, pergő cselekményű sztorijára hasonlít, csak annál jóval korábban látott napvilágot. Tovább...

A „Színház” című regény díszlete a színház, főszereplője egy korosodó, ámde nagyszerű színésznő, aki soha nem volt képes különbséget tenni a valódi és a játszott világ között. Élete úgy telt, mintha az egész egy nagy és hosszan tartó színjáték lenne. Amikor aztán beleszeret egy, a fiával csaknem egykorú fiatalemberbe, majd viszonyt is kezd vele, rádöbben, milyen fájdalmasak tudnak lenni az igazi érzelmek: a szenvedély, a szenvedés, a féltékenység, a düh, a megalázottság, a bosszúvágy. Tovább...

A természet erőinek csodálatos leírása, a lapokról szinte érezhető illatok, az ártatlan, mégis szenvedélyes szerelmesek vívódásai, megpróbáltatásaik, a szigeten élők tettei mind-mind befolyásolják a végkifejletet. Amiről mi európaiak szerintem sokáig nem tudjuk eldönteni, hogy szomorú vagy vidám lesz. Tovább...

Grishamról annyit illik tudni, hogy főként ügyvédekkel és bírákkal foglalkozik regényeiben, amelyek időnként a tárgyalótermek zárt világában játszódnak. Sikerkönyvei (Pelikán ügyirat, Az ügyfél, stb.) méltán kedveltek világszerte. Tovább...

Egy régi görög író tanúsága szerint minden csodás történetnek, vagyis a novella őseinek az a célja, hogy meglepő csattanójával meghökkentse s ezzel elszórakoztassa az olvasót. Ez a kötet klasszikus novellagyűjtemény, amit más műfajok is tarkítanak: anekdota, elmés mondás, szellemes visszavágás, humoreszk, kísértethistória, csiklandós erotika, tanulságos példázat. Tovább...

A regény az elzüllesztett értékek, a megvalósulatlan álmok, az elszalasztott vagy ki nem használt lehetőségek, az öröklött történelmi és titkos lelki terhek, a felelősség és a bűntudat, valamint a szabadulási és önmegvalósítási próbálkozások szatirikus története. Tovább...

A gyilkos mindig kicsivel előzi meg a detektívet, a főhős egy kicsivel csússza le a megbízóit, persze mindezt csak azért, hogy a végén, amikor minden kiderül, és végre mindenki elkap mindenkit, akit üldözött, végre felsóhajthassunk, huhh ez egy remek könyv volt. Tovább...

Korábbi nagy sikerű műveihez hasonlóan (Ha ölni kell, Az ügyfél, A pelikán ügyirat) ebben a történetben is bírók és ügyvédek szerepelnek, bár nem a klasszikus tárgyalótermi kulisszák között. Még csak nem is az ott alkalmazott praktikákkal és fondorlatokkal. Tovább...

Az elmúlt néhány évben Philip Pullman kedvenc íróim egyikévé lépett elő. Nem tudom, idehaza hányan vannak ezzel így, hiszen könyveinek kiadói túl sokat nem tesznek népszerűsítése érdekében. Film még nem készült egyik művéből sem, szóval nem övezi világméretű őrület – mindazonáltal Angliában egy BBC-féle szavazáson a harmadik legjobb könyvnek az ő Sötét Anyagok trilógiáját választották meg, „A Gyűrűk Ura” és a „Büszkeség és balítélet” után. Tovább...

Michael Brock élete akkor terelődik új irányba, amikor szenvedő alanya lesz egy túszejtő akciónak, amelynek egyébiránt semmi értelme (nincs váltságdíj, nincs terrorista nyilatkozat). Márpedig ő ügyvéd létére nem szereti az efféle ügyeket. Tovább...

1974. január 15-én Los Angelesben megcsonkított női holttestre bukkannak egy elhagyott telken. A fiatal lányt biztosan nem a helyszínen gyilkolták meg, mert nincs vér a helyszínen. Csak a test. Megkínozva. Megcsonkítva. Kibelezve. Két darabban. Fekete Dália – ahogy az egyik nyomozó elnevezte – neve azonnal a lapok címlapjára kerül, és soha nem látott mértékű embervadászat indul Kalifornia-szerte. Tovább...

Irving bámulatosan manipulál a hangulattal. Egy mosolyt fakasztó jelenet után képes földbedöngölni egy torokszorító, realista képpel. Kicsit olyan, mintha Kurt Vonnegut művészetét elegyítenénk Rejtő Jenőével. Tovább...

Idővonal, Kongó, Az androméda-törzs, Az átprogramozott ember, Ködsárkányok (A 13. harcos címmel forgattak filmet belőle), Őslénypark – mindegyik regény közös ismérve a szerző, aki nem más, mint Michael Crichton. Tovább...

Ha Karlstein gróf valamit a fejébe vesz, nem egyszerű meggyőzni róla, hogy nincs igaza. Bár, ha figyelembe vesszük, hogy ő egyedül van, éppen aktuális tervének ellenzői viszont többen, talán kiegyenlítettebbnek tekinthetjük az erőviszonyokat. De mit szól mindehhez a félelmetes Fekete Vadász? Tovább...

Rossz ötlet volt az előző kötetben arra biztatni a 88-as körzet túltáplált, előítéletekben bővelkedő nyomozóját, Oliver Wendell Weeks-et (ismertebb nevén Dagi Ollie-t), hogy írjon, mert szót fogadott és elkészült élete első regényével, amiből, legalábbis eddig, csak bonyodalom származott. Tovább...

„Valami furcsa módon birtokolsz. Nem akarom, hogy birtokoljanak, nincs szükségem rá, és azt is tudom, hogy nem szándékosan csinálod, de akkor is így van. Már nem melletted ülök, itt, a füvön. Valahová magadba zártál mint önkéntes foglyodat.” Tovább...

Bár vastagabb mint egy átlagos Harry Potter kötet, azért ezt a művet is odatuszkolnám minden ifjú (és idősebb) olvasó polcára. Korunk bérházainak légköre keveredik benne az ősmagyar emlékekkel. Tovább...