Egy deréktól lefelé megbénult háborús veterán a távoli Pandorára utazik. A bolygó lakói, a Na'vik az emberhez hasonló faj - de nyelvük és kultúrájuk felfoghatatlanul különbözik a miénktől. Ebben a gyönyörű és halálos veszélyeket rejtő világban a földieknek nagyon nagy árat kell fizetniük a túlélésért. De nagyon nagy lehetőséghez is jutnak… Tovább...

Ha van film, ami úgy istenigazából bemutatott Amerikának, méghozzá nem máshogy, mint a saját eszközeivel; ha van film, amit százszor is megnézhetünk, és akkor sem válik unalmassá; ha van film, amire ráaggathatjuk a tökéletes szatíra jelzőjét; ha van film, ami ugyanolyan izgalmas, mint amilyen akciódús, réteges, őszinte, intelligens, alpári és veszettül humoros – nos, akkor ez az a film. Tovább...

A hatodik osztályba lépő Harry Potter és barátai számára a Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola mindennapjai is bőven elég izgalmat jelentenek, ám Harrynek egyre több oka van a félelemre. A halálfalók már mindenütt ott vannak, a dementortámadások szaporodnak, és az iskola fölött megjelenik a Sötét Jegy... Tovább...

Azt persze nem merném kijelenteni, hogy mostantól fogva feleslegessé váltak a felnőttesebb megoldások, a távolba úszó felvezető felirat, a színészek, akikkel könnyedén azonosulhatunk, de szerintem az új fejezet talán olyanokkal is megszerettetheti a Csillagok Háborúja teljes univerzumát, akik eddig csak képregényekből és mindenekelőtt számítógépes játékokból ismerték a történetfolyamot. Már ha akadnak ilyenek... Tovább...

Bár a 3 évvel ezelőtti nyitóepizód is nagy sikernek bizonyult, Christopher Nolan idei Batman-adaptációjának eljöttével a bevételelemzők hüledezése, a kritikusok véresre tapsolt tenyerei, és a rajongók romantikus dicshimnuszai arról árulkodnak, hogy a denevérfilmek széles családja vérbeli klasszikussal egészült ki. Tovább...

Rettenetesen súlyos alkotás ez a könnyed rajzfilm. Minden részletében megérteni, igazán élvezni csak az tudja, akinek legalább három diplomája van, mégis, akár egy oviból éppen kinőtt lurkó is megleli benne az örömét, képes azonosulni, ha mással nem, hát Barttal vagy Lisával. Tovább...

Aki mindenképp vizuális verzióra vágyik, annak jó szívvel ajánlhatom ezt a filmet, habár a fanatikusok nyilván továbbra is előnyben részesítik majd az első három megtestesülést, az egykor kazettán és lemezen megvásárolható rádiósorozatot, a BBC TV hatrészes, folytatásos feldolgozását, és mindenek előtt a regényt, a huszadik századi abszurd humor egyik, ha nem a legjelentősebb megnyilvánulását. Tovább...

Az elmúlt évek legsikeresebb könyv- és filmsorozatának ötödik része a mozivásznon ismét olyan nagyszabású és varázslatos, mint az előző négy alkalommal volt. Bár sokkal de sokkal sötétebb és félelmetesebb, mint eddig bármikor… Tovább...

M. Night Shyamalan rendező csinált valamit, ami – szép lassan bár, de – arra kényszerítette a világot, hogy megjegyezzék, mi több: ki is tudják mondani a nevét. Ugyan ez első látásra talán nem tűnik egyszerű feladatnak, mégis, meg lehet vele birkózni, sőt, ajánlott is, hisz MNS erősen háklis arra, ha valaki nem úgy hívja, mint kellene. Megjegyzem, én is az lennék. Tovább...

Könnyed szórakozás, százszor inkább limonádé, semmint valódi provence-i bor ez a film, de a képei valóban lenyűgözőek, s még csipetnyi bölcsesség is akad benne. Az élet apró örömeire emlékeztet, arra, hogy ezek vannak, és meg kell őket találni. És alapvetően ez a legfontosabb. Tovább...

Úgy érzem, ez a mozi nem egyszerűen a nyugdíjazásról szól – mert helytelenül többen is a nyugdíjas-lét kritikájaként aposztrofálták. Mint ahogy a cím is sugallja, Payne ragyogó stílusú regényadaptációja a gyönge akaratú, a körülmények áldozatává váló átlagembernek és a modern, lélektelen társadalomnak mostoha nexusát állítja pellengérre. Tovább...

Sullivanék látszólag teljes harmóniában élnek: szép ház, csinos feleség, két gyerek – azonban az áldásos állapot csak addig maradhat fenn, míg a család fejének súlyos titka felszínre nem kerül, legalábbis a srácok számára. Ám egy nap… Tovább...

Mert valójában tényleg jó lenne hinni a mesékben, abban, hogy vannak lények, akik szeretnének ránk vigyázni, és hogy valóban összetartozunk, és együtt képesek lehetünk jobbá tenni ezt itt. Mivel úgy istenigazából még meg sem próbáltuk, nem mondhatja senki, hogy totális baromság… Tovább...

Az egyértelmű műfaji skatulyákat eddig következetesen elkerülő Alexander Payne ezúttal is olyan filmet készített, ami nem könnyen kategorizálható, hiszen egyszerre vígjáték és dráma, finom humorral és melankóliával átszőtt, keserédes – ennyiben nagyon is életszerű – mozi. A személyesebb hangvételű történetekre fogékony ínyencek számára valószínűleg megkapó élmény. Tovább...

„Az utolsó tangó Párizsban” nem azért vált a mozimitológia részévé, mert robbanásszerű megjelenéséből a korabeli média is részesedett, hanem mert tabudöntögetően merész, mindenféle prüdériát félresöpörő képanyaga mögött erőteljes érzelmi töltete behálózza a tudatalattinkat. Tovább...

Amikor Jane Austen legismertebb történetét akarjuk újraélvezni választhatunk: újraolvassuk magát a regényt (ezt teszik az ínyencek), végignézzük az 1995-ben készült ötórás BBC televíziós mini-sorozatot (ha van időnk), vagy megnézzük a 2005-ös mozifilmet. Amely ugyanúgy maradandó darab, akár az eredeti alkotás, vagy a valaha legjobban sikerült televíziós feldolgozás. Tovább...

Egyszer minden szuperhős életében eljön az a pillanat, amikor elgondolkodik azon, hogy miért is segítse az embereket – sőt az egész emberiséget. Kezdődött ugye szegény Peter Parkerrel, azután egy nagy csapat mutáns gondolkozott el azon, hogy ki mellé álljon, és most Superman került válságba. Tovább...

Münchausen báró kacagtató, némi Monthy Pythonos felhanggal elmesélt kalandjai egyértelműen azt bizonyítják, hogy a bátorságáról és vitézségéről legendássá vált figura nem megrögzött hazudozó, hanem páratlan képzelőerővel megáldott ember volt. Tovább...

Pár kalandor (vagy valami nagyon hasonló) elvállal egy megbízást, holmi ködös jutalom reményében, s az efféle történetekben megszokott módon, harcjelenetekkel tűzdelt utazás végén eljutunk a nagy fináléhoz. Ez kérem szimpla akciófilm, semmi több. Hogy akkor miért érdemes megnézni a második Conan filmet? A válasz egyszerű: mert nem vagyunk eleresztve fantasy filmekkel. Tovább...

Több mint fél évszázada a filmipar szorgos fenegyerekének számít az eddig öt alkalommal Oscar-díjra jelölt Robert Altman (A játékos, Gosford Park, M.A.S.H.), aki ezzel a filmjével az amerikai szórakoztatóipar történetének egy igazán klasszikus időszakát elevenítette fel a tőle megszokott fanyar humorral! Tovább...

Kate Beckinsale és Scott Speedman ismét ugyanazt a figurát alakítják, mint az Underworld című filmben. A film e szívpezsdítő „folytatása” az Underworld legenda újabb rémisztő állomását mutatja be, ami új akciókat és új titkokat tár fel, és egy mindenkinél hatalmasabb új fajt szabadít rá a világra. A film az átható erőszak, a véres jelenetek, a szexualitás, a meztelenség és a beszédstílus miatt „csak 18 éven felülieknek” ajánlott. Tovább...

Ezt a filmet több okból is mindenkinek látni kell: egyrészt, mert olyan sztárok statisztálnak benne - némelyek még ismeretlenül és fiatalon - mint Christopher Walken, Sigourney Weaver, Beverly D'Angelo, Jeff Goldblum és Paul Simon, valamint két világhíresség is feltűnik önmaga szerepében: Truman Capote, a Hidegvérrel szerzője, és Marshall McLuhan, a televíziós- és médiaelmélet atyja; másrészt mert ez a kis költségvetésű, New York-i független film, amelyben folytonosan nyílt célzások vannak a Los Angeles-i és hollywoodi szórakoztatóipar gusztustalan voltára, 1978-ban nem kisebb filmek elől halászott el egy rakás Oscar-díjat - köztük a legjobb film, a legjobb rendezés, a legjobb forgatókönyv és a legjobb női és férfi főszereplők díjait - mint a „Csillagok háborúja”, a „Harmadik típusú találkozások” vagy a „Szombat esti láz”! Tovább...

Antonio Bay, egy kis tengerparti halászvároska alapításának 100. évfordulós ünnepségére készül. Éppen egy évszázaddal ezelőtt - a legenda szerint - egy hajó csapódott a partmenti sziklához, és a legénység nagy része a vízbe fúlt... Amint a város toronyórája elüti az éjfélt, a nyílt víz felől sűrű köd kezd gomolyogni a part irányába. A köd lassan körbevesz egy imbolygó halászhajót, és a fedélzetén tántorgó részeg matrózoknak esélyük sincs védekezni a ködből kibontakozó kísérteties alakok gyilkos kampói és kardjai ellen... Tovább...

Mindent összevetve Ridley Scott 1989-es krimije nem számít korszakos alkotásnak, csak jól megcsinált mozi, ahol nincs üresjárat, emlékezetes az operatőri munka, jók a színészek és mindehhez remekül illik Hans Zimmer zenéje. Tovább...

A „Visszavágó” Richard Stark húsznál is több kötetet számláló Parker-sorozatának 1962-es nyitódarabja, melyben a bosszú olyan tisztán és nyersen fogalmazódik meg, amennyire az egyáltalán lehetséges. A regényből eddig három filmes adaptáció készült: a „Point Blank” (1967), amely hazánkban több címen ismert, ezek közül az egyik: „A játéknak vége”, a „Full Contact” (1993), és a „Visszavágó” (1999). Tovább...

Az ember határtalan önelégültséggel szelte keresztül-kasul a földgolyót, biztos tudatában annak, hogy ez a világ az ő birodalma. Mégis, az űr végtelen mélyén át hatalmas, hideg, rideg lények kémlelték irigy szemmel bolygónkat, és tervüket lassan és biztosan szőtték ellenünk... Tovább...

Két hulla, egy autókereskedő, aki feleségét raboltatja el, hogy pénzre tegyen szert, és egy állandóan nassoló, terhes körzeti megbízott a bűnösök nyomában. A semmi közepén történik valami, s ez már önmagában is rendkívüli, ám ez csak a kezdet, mert Fargo városában hirtelen minden a feje tetejére áll és az addig nyugodt polgárok egyre őrültebb fejleményekkel próbálnak lépést tartani. Tovább...

Az a nagyon csudálatos dolog a Marvel Comicsban, hogy gyakorlatilag kimeríthetetlen „raktárbázissal” rendelkezik. Amiből szinte szabadon lehet csemegézni. Tim Story rendező választása egy örök amerikai klasszikusra, a „Fantasztikus négyes”-re esett, amely évtizedek óta szórakoztatja úgy képregény, mint animációs tévésorozat formájában amerikaiak millióit. Tovább...

Nincs még egy, a Rocky Horror Picture Show összhatásához fogható, behatárolhatatlan és beskatulyázhatatlan alkotás, ami egyszerre sci-fi, horror és paródia, ahol ötpercenként nóta és tánc tarkítja a történetet, de nyomokban sem emlékeztetet egyetlen zenés darabra sem. Richard O’Brian zenéje és szövege már a színpadon is nagy sikert aratott, de igazán kultikussá a moziverzió által vált. Tovább...

Az Űrszekerek-sorozatban az „Űrlázadás” a kilencedik mozifilm. Az ezt megelőző „First Contact” komorsága után a Star Trek világ alkotói úgy döntöttek, hogy egy sokkal könnyedebb, színesebb mozifilmnek kell készülnie. Az „Űrlázadás” ennek az elvárásnak minden szempontból megfelel, viszont emiatt talán nem tűnik annyira „ütősnek”, a Star Trek világ szempontjából meghatározónak. Tovább...

A „Mennyei királyság” olyan húsba vágó problémát boncolgat, mint a bigott vallás és becsület, a dogma és az ésszerűségre törekvő emberség összebékíthetetlen ellentéte. A káprázatos megoldások mértékletesebb felhasználásával és szorosabban kézben tartott eszköztárból merítő költőiséggel elkészített filmalkotás „tisztább”, mint Ridley Scott bármely korábbi rendezése. Tovább...

Ash és barátnője, Linda egy elhagyatott erdei kunyhóba érnek, ahol Ash felfedez egy a sumér-korból fennmaradt titokzatos könyvet: a halál könyvét, valamint egy felvételt, amelyen egy professzor felolvassa a könyv ősi írásait. Hamarosan életre kel az erdő szelleme… Tovább...

Gigantikus méretű csata készülődik New York City neonfényes alvilágában. Az éjszaka hadai 100000 főt számlálnak, ötszörös túlerőben vannak a rendőrséghez képest, és ma este a Harcosokat keresik – azt a bandát, melyet igaztalanul vádolnak a rivális bandavezér haláláért. Tovább...

A westernfilmek történetének két meghatározó színésze ezúttal egy filmben játszik, mondhatni közösen osztoznak a pozitív hős szerepén. Cseppet sem meglepő módon közös munkájuk (megtámogatva John Ford rendezésével) erőlködés nélküli klasszikus, olyan mozi, ahol a vadnyugat mítosza keveredik a történelemmel és az illúzióvesztéssel, mindez fekete-fehérben, nélkülözve minden sallangot. Tovább...

Minden teliholdkor félelem tartja rettegésben az amerikai kisváros lakóit, amikor egymást követik a titokzatos gyilkosságok. Egyedül Marty, a mozgássérült kisfiú biztos abban, hogy a gyilkosságokat egy farkasember követi el, és nyomozni kezd a rettenetes gyilkos után. A következő teliholdkor lesben áll, és azt reméli, sikerül bizonyítékot találnia elméletére. Amikor feltűnik a gyilkos, Marty cselekszik, és sikerül sebet ejtenie a fenevad szemén. Másnap Marty nővére, Jane észreveszi, hogy a városban köztiszteletnek örvendő Lowe tiszteletes egyik szemét kötés takarja... Tovább...

Oliver Stone négy Oscar-díjas (1986: Legjobb film, Legjobb rendezés, Legjobb vágás, Legjobb hang) filmje egyike volt az első olyan alkotásoknak, amelyek kíméletlenül szembesítették a társadalmat a háborúban elkövetett bűnökkel: vajon tolerálható-e a felesleges, öncélú gyilkosság a frontvonalban… Tovább...

Amióta tudunk az egyiptomi piramisok létezéséről, számtalan elmélet született a keletkezésükről. Vannak, akik szerint emberi erővel készültek, vannak, akik egy nálunk fejlettebb, mára kihalt emberi civilizáció emlékét látják bennük, megint mások azt mondják, földön kívüli lények aktív közreműködésével épültek. Dean Devlin és Roland Emmerich ez utóbbi feltételezésből kiindulva alkották meg filmjüket. Tovább...

A „Star Wars: I. rész - Baljós árnyak” megfilmesítésekor Lucast már nem kötötték a fizika szabályai, sem az emberi méretek korlátai, mint 1977-ben – a számítógéppel előállított képek, vagyis a CGI-technológia lényegében szabad kezet adott a fantáziájukat immár nyugodtan csapongni engedő alkotóknak. Tovább...

Ha valakit érdekel a skót történelem, a csodás északi tájak, a szenvedély, a szerelem és a szenvedés hőskölteménybe illő elegye, s mindezt ragyogóan megkomponált képsorokban, elsőrangú színészekkel szeretné élvezni, feltétlenül érdemes megnéznie Mel Gibson történelmi filmeposzát, mely az Amerikai Filmakadémia szerint az 1995-ös év legsikerültebb filmje volt. Tovább...

„A sziget” sem alapötletét, sem mondanivalóját, sem megvalósítását tekintve nem filmtörténeti jelentőségű alkotás, sokkal inkább az átvételek és átdolgozások, mintsem az eredetiség jellemzi, pergő akciófilmként ugyanakkor tökéletesen kielégítheti minden igényünket – szórakoztat, időnként megnevettet vagy gyönyörködtet, általában véve pedig feledteti a mindennapok keserveit. Vagyis tökéletes kikapcsolódást ígér a heti fáradalmak után. Tovább...

A történet főszereplője Jack Sparrow kapitány (Johnny Depp), aki ránézésre ízig-vérig kalóz, ám idővel kiderül, nem éppen a legrettegettebb fajtából. Mert bár minden megvan benne, amire egy jó kalóznak, pláne kalózkapitánynak szüksége van, a szerencse gyakran elpártol mellőle. Persze általában a legrosszabbkor. Bár, ahogy a történet befejezése is bizonyítja, olykor vannak kivételek. Tovább...

A történet Charles Dickens azonos című regényének mai korba helyezett, mégis szinte minden pillanatában viktoriánus légkört sugalló adaptációja, amely a tehetséges Finn Bell, aki egy rejtélyes jóakarónak köszönhetően valóra válthatja álmait, és úgy tűnik, ragyogó festőművészi karrier vár rá; valamint az esküvője napján faképnél hagyott, ezért józan eszét vesztett Nora Dinsmoor nevelt lánya, egyben Finn gyermekkori szerelme, Estella különös kapcsolatát beszéli el. Tovább...

Hat fickó is áldozatául esik annak a leépítésnek, ami az acélipari fellegvárnak számító Sheffieldben történik. Miközben a munkaközvetítő irodában ücsörögnek, és sorsuk jobbra fordulásában reménykednek, szembesülniük kell azzal, hogy ebben az új világban nekik nem terem babér. Hacsak nem tesznek valami rendkívülit. Valamit, amit más helyzetben egészen biztosan nem tennének meg. Tovább...

A Stanley Donen által rendezett film nem a regényből jól ismert események közönséges átültetése a filmvászonra, hanem jellegzetesen hollywoodi musical, vagy ha úgy jobban tetszik, zenés mese, ami azonban semmilyen körülmények között nem pótolhatja a kortalan regény elolvasását. Tovább...

A ma (2005. július 26-án) megjelent „Űrgolyhók” című filmparódiájában Mel Brooks számtalan moziból merít (A majmok bolygója, Hófehérke), de a történet alapját a Csillagok háborúja sorozat szolgáltatta, egészen pontosan a IV-VI. rész felejthetetlen jelenetei köszönnek vissza a vászonról. Tovább...

„Az elefántember” alapjául szolgáló történet főhőse, John Merrick valóságos személy volt: egy torzszülött fiatalember mutatványosok kénye-kedvének kiszolgáltatva járta a vásárokat a múlt század utolsó harmadában Angliában. Így talál rá a fiatal orvos, Frederick Treves, aki a szárnyai alá veszi. „Normális” embert akar faragni belőle, bemutatja a londoni társaságnak. „Emberré” válása során egyre kilátástalanabbá válik a már felismert emberi teljesség elérése, és így Merrick sorsa mintegy meg is kérdőjelezi Treves kísérletének értelmét. Tovább...

Christopher Nolan (Álmatlanság, Mementó) rendező úgy gondolta, szakít az eddigi Batman filmek hagyományaival, és újragondolja az egészet. Ennek érdekében fogta Frank Miller képregényét, maga mellé vette a Penge-trilógiáért felelős David S. Goyert, és újrateremtette a Batman-mítoszt. Tovább...

1986-ban, Thomas Harris „A vörös sárkány” című regénye alapján, Michael Mann rendezésében elkészült egy film, amely „A bárányok hallgatnak” előzményeiről szól, csakhogy az eredeti történettel ellentétben nem a brutális sorozatgyilkoson, hanem az őt üldöző, páratlan képességű bűnügyi profilalkotón van a hangsúly. Tovább...

Úgy tűnik, Miki Egér felett végleg eljárt az idő – legalábbis ami a technikai nívót illeti. A „Jégkorszak” ugyanis olyan magasra helyezte a mércét, hogy azt még sokáig nehéz lesz túlszárnyalni, pedig azóta nem kevés víz folyt le a Dunán, a maga nemében jobban elkészített számítógépes animációs filmet viszont azóta sem láttam, hiába hogy a technológia ma már sokkal nagyobb mozgásteret biztosít az alkotóknak. Tovább...

Az eddig leírtak alapján nem nehéz kikövetkeztetni, hogy Hodges műve nem számít korszakalkotó darabnak sem a sci-fi filmek, sem pedig a képregény-adaptációk között. Azért szégyenkezésre sincs oka, szórakoztatni akar – és ezt sikerül is elérnie. A gyűjtők pedig úgyis elhelyezik a kor többi klasszikus darabja (mondjuk a Superman, a Végső visszaszámlálás és a Heavy Metal) közé Tovább...