MALCOLM, a Vámpíregyház, vagyis az Öröklét Templomának feje ült velem szemben. Soha nem járt még nálam, mármint az irodában, nem voltunk éppen puszipajtások. Talán mert a legutóbbi találkozásunkkor azt találta a fejemhez vágni, hogy egyrészt fekete mágiával kavarok, másrészt pedig egy nagy ká volnék? Tovább...

Miközben Anita Blake számos szeretőjének érzelmi viharait igyekszik túlélni, kiderül szeretett városukba érkezett a vámpírok által is rettegett titkos társaság, a Harlekin, s elég gyorsan kiderül, cseppet sem békés szándékkal. Tovább...

Bradbury nagyjából mindenről írt már, amiről érdemes, és emberi megközelítéssel lehetséges, és közel sosem hibázott. Ennek bizonyítéka az Agave Kiadó gondozásában megjelent - immáron harmadik - novelláskötet, amiben bizony szép számmal akadnak meglepetések. Tovább...

John Archibald Dortmunder a selejtes bűnöző prototípusa: árvaházban nőtt fel, 37 éves korára megjárta Koreát, a sereg után kétszer tartóztatták le rablásért és egyszer volt nős. Most pedig egy gengszterkülönítmény vezetőjeként fontos megbízást kap... Tovább...

A napórák fehér kavicsokká porlottak. A levegő madarai immár az ősi kő- és homokegek mélyére temetve repültek, daluk elnémult. A kiszáradt tengerek fenekén csak a por kavargott, amely elborította a tájat, midőn a szél parancsára újrajátszotta az özönvíz régi meséjét. A városokat elnyelték a csönd csűrjei, az idő hombárjai, a békesség és emlékezet tavai és szökőkútjai. Tovább...

Neil Gaiman a tőle várható virtuozitással, abszurd, humoros és morbid hangulatokat könnyedén váltva, ezúttal novellákban és versekben mutatja be azt a világot, amit csak ő lát a valóság látóterének szélén. Tovább...

Azok a felfoghatatlan méretek. Azok az iszonyatos dolgok a mélyben. Azok a sötét tartományok az álmokban. De máris elkalandoztam. Bocsássanak meg. Nem vagyok egy literátus ember. Tovább...

A tizenharmadik „Anita Blake, vámpírvadász” regény olyan mélységekbe és magasságokba repít egyszerre, hogy az ember nem is tudja, merre kapkodja a fejét, hogy el ne veszítse. A lélekjelenlétéről nem is beszélve. Tovább...

A magyarul eddig megjelent novelláskötetek többnyire a Bradbury-életmű elejéből-javából mazsoláztak, az olyan, ma már kanonizált darabokból, mint pl. a „Ködkürt” vagy „A mosoly”. A most megjelent és a következő néhány kötet viszont olyan korszakot ölel át – ötvenes évek vége, hatvanas évek eleje –, amely talán kevésbé ismert, ám ugyanilyen erős. Tovább...