A Morgue utcai kettős gyilkosság című válogatáskötetben találunk a misztikum ködében hagyott és racionálisan megmagyarázott történeteket ugyanúgy, mint a Doyle-féle Sherlock-sztorikra hajazó nyomozásokat. Tovább...

A könyv tökéletes képet ad egy házasság rögös útjairól, hiszen mindenkinek vannak mumusai, mindenkiben ott bujkál a féltékenység, így Catherine Alliott műve felszínre hozza a férjes asszonyok, illetve a tartós párkapcsolatban élő nők összes problémáját. Tovább...

Bram Stoker Draculája minden mai vámpírtörténet alapja. Az eredeti regény szerzői jogait igazságtalanul közkinccsé nyilvánították, így gyakorlatilag bárki felhasználhatta és saját szájíze szerint módosíthatta azt, mígnem az író leszármazottja elérkezettnek látta az időt, hogy dédnagybátyja nyomdokain haladva elkészítse a legendás mű folytatását. Tovább...

Három tehetséges fiatal lányt egymás mellé sodor a sors New York Cityben: mindegyikük szerencsét próbálni jött, hírnévre, elismerésre vágynak az ismeretlen és mégis lehetőségekkel teli nagyvárosban. Útjaik szétválnak, és 19 évvel később találkoznak csak újra, hogy együtt ünnepeljék 40. születésnapjukat… Tovább...

Keith Landryt, a Nemzetbiztonsági Tanács alkalmazottját huszonöt év szolgálat után kényszernyugdíjazzák. Vége a hidegháborúnak, nincs többé szükség annyi kémre. De mit kezdjen magával huszonöt év izgalom és életveszély után? Mondjuk hazamehet a szülővárosába, Spencerville-be… Tovább...

Anne Rice regénye egy kontinensek és korok között cikázó, szürreális, drámai és delejes történet három kárhozott lélek találkozásáról, akiket elválaszthatatlanul összeköt a zene, a szenvedély és az elragadtatás. Tovább...

Par és Coll Ohmsford, Wren és Walker Boh tudják, hogy nagy a baj - a Föderáció uralkodik mindenhol, tilos a varázslás, az elfek eltűntek -, de csak Allanon, az utolsó druida szavai nyomán értik meg, hogy Négyföld megint végveszélyben van. Ezúttal az alakmások mérgezik a világot... Tovább...

A modern kor szépirodalmából szerterajzó műfajok között tarthatjuk számon a tudományos-fantasztikus irodalmat, a krimit és a horrort is. Edgar Allan Poe bőven kivette a részét mind a három építéséből. Novelláinak legjavát gyűjtötték ebbe a könyvbe. Tovább...

A regény amúgy ott folytatódik, ahol a Blackwood Farm végén abbamaradt, és nem kell sok tehetség, hogy kitaláljuk, Quinn Blackwood haldokló szerelméből, Mona Mayfairből végül vámpír lesz. Igaz, Lestat változtatja azzá. Aztán sok oldal következik az ő civódásukkal (Quinn akár ha ott se lenne), majd szólnak nekik, hogy a Farmon gondok vannak, Patsy szelleme kísért. Lestat ezt is elintézi. Tovább...

A szépséges és kissé kelekótya Nualát különleges pszichikai képességei is segítik abban, hogy furcsa rejtélyek nyomára bukkanjon. South Sore egyik békés kis utcájában megsemmisítő erővel tör rá ezernyi halott sikolya - a Konföderáció katonái ők… Tovább...

A könyv ugyanabban az elképzelt angol városban, Kingsbridge-ben játszódik, mint elődje, ám 200 évvel később, s noha a szereplők közül többen is „A katedrális”-ban megismert figurák leszármazottai, ami néha jellemükön is érződik, túl sok kapcsolódási pont nincs. Bár ugyanúgy küzdenek az élettel, mint elődeik… Tovább...

Anne Rice idegborzoló tehetségének legjavát adja ebben a félrevezetően jámbor című, sokkoló, kegyetlen és fülledten érzéki regényben. Vámpírok és boszorkányok, férfiak, nők és lidércek vergődnek a halál és a pusztulás, a vér és a tűz, a kegyetlenség és a végzet hálójában. Tovább...

Főszereplőnk jóképű és okos, ráadásul még gazdag is. Ritka párosítás ez, még akkor is, ha társadalmunk bátorítja a tehetséges pályakezdőket a vagyonosodás útján. Az amerikai-ír Dermot Michael Coyne azonban nem csak fiatal, hanem mindezek tetejébe még szerencsés is, hiszen egy tőzsdei ballépése eredményeként hárommillió dollárral lett gazdagabb. Mi kell még a korai nyugdíjazáshoz? Tovább...

A történet főszereplője Marius de Romanus, aki már Jézus születése előtt is élt (és halt), és aki kb. 2000 éven át őrizte a vámpírok ősanyját és ősapját, Akasát és Enkilt. Különös fontosságú alak ő a Vámpírkrónikákban, akiről Lestat-on kívül egykori szerelme, Pandora, ill. egykori „fiókája”, Armand is írt már. Most ő maga meséli el nekünk… Tovább...

A Vámpírkrónikák VII. részében megismerkedhetünk a New Orleans-ban felnőtt Talamasca-s boszorkánnyal és halottlátóval, Merrick Mayfairrel. Tőle kéri David Talbot, a Talamasca hajdani rendfőnöke és Louis de Pointe du Lac (Interjú a vámpírral), hogy idézze meg Claudia, a gyermekvámpír lelkét… Tovább...

Hála az öreg Mr. Laurence örökségének, tíz évvel az alapítás után Plumfield főiskolává nőtte ki magát. A régi növendékek ifjakká, illetve bájos és törekvő fiatal hölgyekké serdültek, akik a maguk útját járják a nagyvilágban. Ám egy fiatalnak ugyanannyi a gondja-baja, mint egy gyereknek, és ilyenkor kiderül, hogy ők még mindig Jo „fiai”. Tovább...

Harker, a fiatal angol ügyvéd azért utazik a Kárpátok közé, a hátborzongató várkastélyba, hogy nyélbe üsse Drakula gróf London melletti ingatlanvásárlását. Nem is sejti, miféle szörnyűséget szabadít ezzel a világra. Tovább...

Ez a kötet a Vámpírkrónikák VI. része (időrendi sorrendben ezt követi a magyarul már jó ideje megjelent „Vittorio a vámpír”). Az első résztől eltekintve most először fordul elő a Krónikákban, hogy nem Lestat, a vámpír a mesélő. Persze Armand is régi ismerős… Tovább...

Nick Hornby jellegzetes alakja a kortárs angol irodalomnak. Következzék most egy novellája az általa szerkesztett kötetből. Tovább...

A March család kalandjai folytatódnak. Jo March nem is lehetne boldogabb: van két kisfia, ráadásul egy tucat tanítványa a plumfieldi rendhagyó iskolában, melyet férjével, Bhaer professzorral együtt vezet. Ám a fiúknak megvan az a tulajdonságuk, hogy örökké bajba keverednek, még akkor is, ha a jószívű, kedves Marchék viselnek gondot rájuk. Zűrzavar és kalandok kísérik a fiúk útját, amíg megtalálják helyüket Plumfield közösségében. Tovább...

A H. P. Lovecraft válogatott tanulmányai, levelezése és versei mellett összes elbeszélő prózai művét - végül három kötetben - egybegyűjtő összkiadás ötletét Kornya Zsoltnak köszönhetjük, aki az első kötet szerkesztése mellett kiváló fordításokkal is hozzájárult a hazai Lovecraft-kultusz terjedéséhez és terjesztéséhez. Tovább...

A Sir David Wilkie festményének felhasználásával készült borító mögött a fiatalon elhunyt angol írónő, Charlotte Brontë két kisregénye várja a vállalkozó szellemű felfedezőket, akik égnek a vágytól, hogy belépjenek abba a kitalált világba, amely tagadhatatlanul magán viseli a korbeli Anglia jellegzetességeit. Tovább...

Aki megkedvelte Louisa May Alcott előző regényének főszereplőit, az örvendezhet, mivel újabb 280 oldalon keresztül élvezheti a March család tagjainak hétköznapjait. A „Kisasszonyok” óta eltelt három év… Tovább...

Az Edgar Allan Poe összes műveit felölelő kétnyelvű sorozat nyolcadik kötetében az úgynevezett „elfeledett” novellák kaptak helyet – cím szerint a következők: Hogyan írjunk Blackwood-cikket?, Julius Rodman naplója, Tek. Thingum Bob irodalmi élete, Maelzel sakkozója, Mér van felkötve a karja a kis francijának?, A Kétrét-klub, Byron és Miss Chaworth, Idő és tér, A világítótorony. Tovább...

Louisa May Alcott legnépszerűbb regényének főszereplője a férjét hazaváró Mrs. March, és a négy March lány: Meg, a legidősebb igazi hölgy szeretne lenni; a tizenöt éves Jo esetlen lázadó, aki írói ambíciókat dédelget; a tizenhárom éves Beth törékeny, érzékeny, és a muzsikát szereti; a legkisebb, a tizenkét éves Amy pedig szőke és gyönyörű. Hát, nem egyszerű az élet… Tovább...

A vérbosszú kötelme és a szerelem, az angyali és a démoni erők egymással vetekedő hatalma közt vergődő, kárhozatra szánt ifjú históriája a tizennyolcadik századi gótikus rémregények forrásául szolgáló lovagtörténetek elemeiből szövi a lüktető, meghökkentő, sokszor mégis ismerősnek tetsző fordulatokban gazdag történet szövetét. Tovább...

A Bridget Jones naplója, a Mindjárt megőrülök – Bridget Jones naplója 2., illetve a Nagy szerelmem története című regények szerzője a kissé túlfűtött képzeletű újságíró, Olivia Joules személyében új hősnőt indít útjára. Aki szerette Bridget-et és Rosie-t, az Olivia-t is szeretni fogja. Tovább...

A Poe összes műveit felölelő kétnyelvű sorozat ötödik kötetében az úgynevezett „kegyetlen mesék”, vagy ha úgy jobban tetszik, felnőtt mesék kaptak helyet – cím szerint a következők: Pestiskirály, Jeruzsálemi mese, A kút és az inga, A találka, Dr. Kátrány és Toll professzor módszere, A Maelström poklában, Az aranybogár, Három vasárnap egy hétben, Légből kapott koholmány, Kutyaszorító. Tovább...

Lovecraft „felfogásának lényege dióhéjban annyi, hogy megfosztotta a rémtörténetet a késő középkorból örökölt misztikus sallangoktól, s helyükre egy jellegzetesen modern életérzést állított: azt a fajta hideg iszonyatot, ami az embert a gigantikus, személytelen világegyetemmel szembesülve tölti el.” Tovább...

Össze-vissza három név jöhet szóba, ha klasszikus krimit (vagy egyszerűen csak detektívtörténetet) szeretnék olvasni: Dashiell Hammett, James Hadley Chase és Raymond Chandler. Csupán bennük van meg az a bizonyos szikra, amely emlékezetessé és felejthetetlenné teszi írásaikat. Agatha Christie világképe és megközelítésmódja miatt teljesen más kategóriába tartozik, McBain pedig már az újabb nemzedék tagja, bár ebben az évszázadban már ő is idősnek számít, legalábbis a fiatalabb írók (mint például Block) szerint. Tovább...

Az olvasóknak tetszett, a kiadó is elégedett volt, így 1950-ben megjelent az “Én, a robot” című válogatás, amelyben nem csupán Asimov addigi kilenc robottörténete kapott helyet, hanem a robo-tika három törvénye is. Ezek a tételek alapvetően meghatározták az emberek és az általuk készített intelligens szerkezetek egymáshoz való viszonyát. Stabil alap volt, így nem csoda, hogy Asimov egészen az 1992-ben bekövetkezett haláláig erre építkezett. Tovább...