Dán írónő, legismertebb műve a Volt egy farmom Afrikában, amelyből 1985-ben Sydney Pollack forgatott filmet. Az alkotást egy évvel később 7 Oscar-díjjal jutalmazták. Tovább...

A 80. születésnapján tartott ünnepségen, 2000 augusztusában a következőket mondta: „A legnagyobb öröm az életemben, mikor felébredve rohanok az írógéphez, mert valamilyen új ötletem támadt. Az érzés még mindig ugyanolyan, mint mikor 12 voltam. Végtére is, még mindig itt vagyok nyolcvanévesen, és nem érzek semmi különbséget, tele vagyok vidámsággal és örülök a hosszú életemnek, ami nekem adatott. Remek ötleteim vannak az elkövetkezendő 10-20 évre, remélem, velem tartanak!” Tovább...

Oscar Wilde (1854-1900) híres-hírhedt angol-ír dendi és költő, aki angolul és franciául alkotott. Volt családapa és tartott férfi szertőt, rajongott a reformokért, és lázadó volt egész életében. A romantikusok követője volt, de a modernek előfutára lett. Tovább...

Ha egy évvel ezelőtt nem ragadta volna el a halál, idén ünnepelte volna kilencvenedik születésnapját Ingmar Bergman, Svédország egyik legismertebb művésze, a modern filmművészet egyik legnagyobb hatású egyénisége. Mi életrajzának közreadásával tisztelgünk emléke előtt. Tovább...

Minden írónemzedéknek megvan a maga ikonikus figurája, akinek neve szinte egyet jelent a korral. Az úgynevezett X-generáció, vagyis az MTV videoklipjein és a már-már mértéktelen fogyasztás kultúráján felnevelkedett tizen- és huszonévesek keresetlen szószólója az a Bret Easton Ellis, akinek a szürrealizmusig részletekbe menő valóságábrázolása az írások látszólagos nihilizmusa ellenére a kor legszigorúbb erkölcsi bírálatát kínálja. Tovább...

Laurell K. Hamilton (Laurell Kaye Klein) 1963. február 19-én született Heber Springs városában (Arkansas, USA), de gyerekkorát már nagymamájánál (Laura Gentry) töltötte, mivel édesapja elhagyta családját, édesanyja (Suzie Kline) pedig 1969-ben egy autóbalesetben életét vesztette. Az Indiana állambéli Sims kis falu volt (körülbelül száz lakossal), és az itt eltöltött idő meghatározó volt a kislány számára. Részben azért is, mert nagymamája rémtörténetekkel szórakoztatta, melyekből megtanulta: „Cserzetlen bőr és véres csont lesz végzeted, ha nem vagy jó.” Tovább...

A szecesszió egyik legjelesebb és legmarkánsabb képviselője. Nemcsak festő és grafikusművész volt, szobrászattal is foglalkozott, de az ékszerkészítés, egy belső tér díszítése és az iparművészet is érdekelte. Sajátos, különleges tehetsége azonban legteljesebben a díszítő grafikában nyilatkozott meg. Ennek köszönheti mindmáig élő hírnevét. Tovább...

Sir William Gerald Golding (1911. szeptember 19.–1993. június 19.) angol regényíró, költő és irodalmi Nobel-díjas (1983), "A Legyek Ura" szerzője. 1980-ban "Beavatás" című regényéért, amely az „Utazás a világ végére”-trilógia első kötete, elnyerte a Booker irodalmi díjat, amely mindmáig Nagy-Britannia legrangosabb irodalmi kitüntetése. Tovább...

Henryk Sienkiewicz világszerte elismert lengyel író, akivel az irodalmáról máig nem boldogulnak. Egyrészről ugyanis kétségtelen kimagasló elbeszélő képessége, másrészről viszont nem lehet szó nélkül elmenni nemesi szemléletmódja és történelmi pontatlanságai mellett. Jelentősége mindazonáltal vitathatatlan, hiszen megteremtette a lengyel történelmi regényt, elősegítve a nemzeti múlt (és jövő) fennmaradását. Tovább...

Steven Saylor a Roma Sub Rosa sorozatában a detektívregényt ötvözi a történelmi regénnyel, bár a hangsúly érezhetően a történelmen van. A sorozat eddig megjelent kötetei valós történelmi személyekhez, politikai intrikákhoz, bírósági ügyekhez, botrányokhoz, csatákhoz vagy gyilkosságokhoz kapcsolódnak. Tovább...

Nemzedékek számára a józan költő mintaképe volt. Későn megszólaló lírájában a panasz hangjai uralkodnak, nincsenek szerelmes versei. Az objektív líra és a realista elbeszélő költemény legnagyobb mestere. Tovább...

Svájci pszichológus, pszichiáter, orvos, az analitikus pszichológiai iskola megalkotója. A modern lélektan analitikus irányzatának képviselője, a valláspszichológia egyik klasszikusa és a XX. század egyik kiváló lélekgyógyásza, gondolkodója volt. Megalapította a karakterkutatás modern irányzatát, kutatta a tudattalant. Tovább...

Német regény- és drámaíró, publicista. A német emigráns irodalom egyik legfontosabb alakja. Tovább...

Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon (2006. április 20-23.) jelenik meg magyarul legújabb kötete „Húsz év, egy nap” (Veinte Snos í un diá-t) címmel, melyet életében először nem franciául, hanem az anyanyelvén, spanyolul írt. A történelmi regény a spanyol polgárháború idejét eleveníti fel, melyet apja elbeszéléseiből ismer. Az erotikától túlfűtött, virtuóz technikával megírt mű 2003-ban elnyerte a Spanyolországban publikált legjobb regénynek járó díjat. Az író, aki ma Párizsban és Madridban él, a könyvfesztiválon átveszi a Budapest Nagydíjat. Tovább...

Fiatal korában egy ösztöndíjnak köszönhetően néhány hónapig Rómában élt és alkotott. Mivel itt a művészet a hétköznapokban is teljes természetességgel van jelen, ez a rövid idő is elég volt ahhoz, hogy az itáliai művészet, ezen belül is a reneszánsz festészet csodálójává váljék, de nagy hatással voltak rá a preraffaelita művészek alkotásai is. Tovább...

Noha Magyarországon munkásságának csupán vékony szelete került kiadásra (meglehetősen ad hoc jelleggel), a 87-es körzet atyjának krimiirodalomra gyakorolt hatása óriási. Tovább...

Ildikó von Kürthy az egyik legsikeresebb német írónő, hősei többnyire harminc körüli szinglik, akik súlyproblémákkal és önbizalomhiánnyal küzdenek, és akiknek – az írónő szállóigévé vált mondását idézve – „legsúlyosabb problémája a férfi”. Könyvei több mint három millió példányban keltek el. Sikerének titka valahol abban rejlik, hogy sokan úgy érzik, a saját életüket olvassák – kellő humorral, öniróniával fűszerezve. Tovább...

1944. november 8-án születtem, Pécsett. Anyám, Kiss Mária, a pécsi Hotel Kikelet tulajdonosának egyetlen leánya volt, apám Niedermayer (később Nemere) Ferenc eleki sváb parasztfiú, aki hét testvér között egyetlenként tanulhatott, elvégezte az orvosegyetemet, szemész lett. Tovább...

Német regényíró, elbeszélő, költő. A XX. század egyik legjelentősebb regényírója, a polgári hagyományok letéteményese. Sokoldalú tehetség volt, az írás mellett rajzolt, festett. Erősen bírálta azt a kort, amelyben élt. Egész életében az individualizmusra helyezte a hangsúlyt: az egyén a középpont, körülötte forog a világ. Tovább...

Osztrák zeneszerző. Az úgynevezett „bécsi klasszikus” stílus és egyúttal az egész zenetörténet egyik legnagyobb muzsikusa. Együtt csodálhatjuk benne a kivételes, született tehetség nagyságát és egy gazdag, teljes értékű zenei korszak eredményeit. Komponistaként minden műfajban az élen járt: operában, szimfóniában, verseny- és zongoraműben, kamara- és énekes zenében, templomi muzsikában. Tovább...

Dick egységes életművet hagyott maga után, mely a ponyva- és szépirodalom határán lebeg, de mindkét kategóriában megállja helyét. Hatása a popkultúrában is erősen érezhető, elég csak az Imposztor, a Szárnyas fejvadász, A felejtés bére vagy a Különvélemény című filmekre, a szinte már plágiumszámba menő Truman Showra, gibsoni, baudrillardi közvetítéssel a Mátrixra, Amenabár ¡Abre los ojos!-ára és a belőle készült remake-re, a Vanília égboltra gondolni. Tovább...

A George Eliot csupán egy írói álnév, amit Mary Anne Evans használt, hogy regényeit megjelenthesse. Eliot korának egyik legfontosabb irodalmi személyisége volt. Middlemarch címen megjelent mesterműve nem csupán a kor Angliájának kiválóan megrajzolt társadalmi képe, de az irodalomtörténet fontos mérföldköve is egyben. Szigorú protestáns neveltetése ellenére fellázadt, és megtagadta az egyházat. Tovább...

Robert. B. Parker a jelenkori amerikai detektívirodalom jeles képviselője, legismertebb műve a keménykötésű Spenser nyomozót szerepeltető regénysorozat. Az Egyesült Államokban a nyolcvanas években vetített Spenser: For Hire című tévésorozat hatására Robert B. Parker egyre szélesebb körben vált ismertté. Amellett, hogy regényeiben az emberi lélek sötétebb oldalával is foglalkozik, a bostoni környék viszonyaival is megismerteti olvasóit. Tovább...

Francia festő, a modern festészet úttörője. Realista felfogása egyszerre támadta a klasszicista akadémizmust és a romantikát. Vaskos, anyagszerű ábrázolásmódja, őszinte szókimondása, festői ereje a kritikai realisták előfutárává tette. Szenvedélyes kritikai állásfoglalása, témaválasztásának plebejus jellege nagy hatással volt a közép-európai realistákra, így Munkácsyra is. Tovább...

A bevallottan autodidakta, mégis a második világháború utáni egyik legnagyobb hatású amerikai író, Kurt Vonnegut, Jr. 1922. november 11-én született Kurt Vonnegut, Sr. és Edith Lieber harmadik gyermekeként Indianapolisban (Indiana, USA). Édesapja és apai nagyapja építészként, anyai nagyapja sörfőzőként dolgozott, de a Németországból 1848-ban Amerikába emigrált dédszülők is kivétel nélkül felső középosztálybeli polgároknak számítottak. Azonban a művészi hajlam sem állt távol a családtól, hiszen az író Alice nevű nővére szobrászként próbálta kifejezni önmagát. Tovább...

1983-ban egy interjúban „betűgyár”-nak nevezte magát. Egy alkalommal így nyilatkozott írásairól: „Vannak bizonyos elképzeléseim arról, hogy a gyerekek mit szeretnének olvasni, és arról, hogy mit kellene olvasniuk. Nagy szükségét érzem annak, hogy a lélek bizonyos dolgairól írjak. Illetve szilárd meggyőződésem, hogy a gyerekek olvasás közben szívesen nevetnek, és én is, nemcsak ők. Általában ebből a négy komponensből állítom össze könyveimet.” Tovább...

Hammett egy személyben alkotta meg a keménykötésű detektívregény (hard-boiled detective novel) műfaját, amelyben a főszereplő egy kíméletlen, gyakran kegyetlen, de a maga erkölcsi világnézete szerint végletekig becsületes férfi. Hatása úgy a krimire, mint az amerikai szépirodalomra szinte felbecsülhetetlen, ma már több amerikai egyetemen is a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobbjaként oktatják műveit. Tovább...

Angol írónő, aki az egyszerű emberek mindennapi életével foglalkozva először kölcsönzött sajátságosan modern jelleget a regény műfajának. Ő teremtette meg a társadalmi vígjátékot korának középosztálybeli Angliájában. Fontosabb művei: Értelem és érzelem (1811), Büszkeség és balítélet (1813), Mansfield Park (1814), Emma (1815), A klastrom titka (posztumusz kiadás, 1817), Meggyőző érvek (posztumusz kiadás, 1817). Tovább...

Német költő, drámaíró, lírikus, esszéista, fordító és újságíró, felvilágosult gondolkodó, filozófus, a weimari klasszicizmus egyik megteremtője és alkotója. Önmagát „szentimentális”, modern költőnek gondolta, a diszharmonikus civilizáció szülöttének, aki csak a valóság fölé emelkedve, az eszmények körében, vagyis saját művészetében talál – keres! – összhangot. Bár Schiller kitűnő költő, szárnyaló ódáiban a legnemesebb eszményekért lelkesedik, elsősorban mégis színpadi szerző volt. Tovább...

A Leroux gyermek, akinek a Gaston Louis Alfred nevet adták, Normandiában nevelkedett, idejének nagy részét pedig a tengerparti St Valéry-en-Caux falucskában töltötte. Családjának itt hajóépítési érdekeltségei voltak. A fiatal fiú imádott a halászhajókon utazni és szívesen segített lerakodni a kifogott heringet. Kitűnő úszó lett belőle. Iskolaéveit egy normandiai gimnáziumban, Eu kollégiumában töltötte. Mindeközben irodalmi ízlése fokozatosan fejlődött, szabadidejében pedig verseket írt. Tehetséges és elismert tanuló volt, gyakran nyert különböző díjakat tudományos képességeinek elismeréseként. Tanárai szép ügyvédi karriert jósoltak neki. Tovább...

1881. október 15-én, szülei harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot az angliai Guilfordban. Nevét egyik keresztapjáról kapta, így lett Pelham Grenville. A névadásról sosem nyilatkozott túl hízelgően, és neheztelése időnként regényeiben is felbukkan (Bertie Wooster kesereg hasonló ok miatt Jeevesnek). A családban mindenesetre győzött a józan ész, és keresztneve rövidítéséből csak „Plum”-nak szólították. Tovább...

Német költő, próza- és drámaíró, politikus, államférfi, valamint a tudományok legkülönbözőbb területein járatos tudós is volt. Nevét később Johann Wolfgang von Goethe-nek mondta és írta. Ideálja a harmonikusan kiművelt, tevékeny ember volt, és ő valóban az lett. Tőle származik a „világirodalom” kifejezés, munkáit a klasszicizmus jellemezte, de megtalálhatók bennük rokokó és szentimentális vonások is. Tovább...

Agatha Mary Clarissa Miller – akit a világ minden pontján Agatha Christie néven ismernek – 1890. szeptember 15-én született a délnyugat-angliai Torquay-ban, Devonshire grófság egy tengerparti városkájában, az amerikai Frederick Alvah Miller és az angol Clarissa Margaret Boehmer harmadik gyermekeként. Nővére (Margaret Frary Miller) tizenegy, míg bátyja (Louis Montant Miller) tíz évvel volt idősebb nála. Tovább...

Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”. Tovább...

Angol író és publicista. 1904. október 2-án született a Hertfordshire-i Berkhamstedben, Charles Henry és Marion Raymond Greene hat gyermeke közül negyedikként. Az érzékeny fiú utálta a sportot, inkább kalandregényeket olvasott (egyik kedvence R. Haggard volt). Testvérei közül bátyja, Hugh a BBC igazgatója lett, míg Raymond neves hegymászóként részt vett az 1933-as Everest expedícióban. Tovább...

Német elbeszélő, regényíró, esszéista, a kritikai realizmus hagyományainak kiteljesítője, a polgári humanizmus egyik utolsó kiemelkedő képviselője. A polgári kilátások lezárulásának legnagyobb polgári megfogalmazója, s egyben a XX. századi széppróza egyik legnagyobb, már életében klasszikussá emelkedett alakja. Szerepe sokban Goethéjéhez hasonlítható: egy korváltás időszakában született meg összegző és előre is mutató életműve, amelyben egyaránt kiteljesedik az általános emberi és a németséget kifejező, a polgárságot, mint osztályt és a művészt, mint feladatkört bemutató törekvés. Tovább...

Amerikai pszichiáter, a tranzakció analízis feltalálója. 1910. május 10-én született Montrealban, Kanadában, mint Eric Lennard Bernstein. Apja, David Hillel Bernstein, doktor, anyja, Sarah Gordon Bernstein író és szerkesztő volt. Tovább...

Filozófusként, pszichológusként és szociálpszichológusként éppolyan ismert, mint szerzőként és a XX. század jelentős humanistájaként, valamint gyakorló pszichoanalitikusként, aki bírálta Freudot. Amilyen kritikusan viszonyult Freudhoz és Junghoz, olyan kritikus volt a marxizmus dogmatikus, sztálinista és materialista jegyeivel szemben. Tovább...

Martin Scorsese 1942. november 17-én született, a New York-i Queens-ben, Charles és Catherine Scorsese második gyermekeként. Súlyos asztmája miatt nem játszhatott a korabeli srácokkal, így idejének nagy részét otthon, illetve a moziban töltötte. Nem csoda hát, ha hamar a filmek megszállott rajongójává vált (különösen Michael Powell munkássága volt rá nagy hatással). Tovább...

„Ez az ember vagy őrült volt, vagy megelőzött mindenkit, de nem tartom kizártnak, hogy mindkettő igaz” – mondta Pissarro évekkel Van Gogh halála után. Talán ez a legjobb jellemzés arról az emberről, aki a festészetet az őrületig és mindhalálig szerette. Tovább...

John Maxwell Coetzee-t 2003-ban irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. Tovább...

Magát kritikus marxistának valló német író, újságíró, politikus. 1913. április 10-én született Chemnitzben, zsidó kereskedőcsaládban. Eredeti neve Helmut Flieg. 1931-ben a helyi nemzeti szocialisták nyomására el kellett hagynia a chemnitzi gimnáziumot háborúellenes versei miatt. 1932-ben, Berlinben érettségizett. Tovább...

Ifjúsági író. 1926. április 23-án született Szegeden, Kucses Éva néven. 1944–48-ig a szegedi egyetemen filozófiát, néprajzot, magyar- és német irodalmat hallgatott. 1948-tól az Eötvös József Bölcsészettudományi Egyetem szociológia-filozófia-pszichológia szakán tanult, ahol 1950-ben tanári oklevelet szerzett. Tovább...

„Minden Simenon-történet egy kudarc története… De amikor az ember a végére ér egy regényének, ha rosszul végződik is, márpedig általában rosszul végződik, akkor is energiát merít belőle.” Federico Fellini Tovább...

1925. november 27-én született Párizsban. 1943-ban az ellenállás egyik szervezője volt a Blaise Pascal középiskolában, Clermont-Ferrand-ban. Részt vett a titokban szervezett városi összecsapásokban, majd csatlakozott a “maquis” ellenállási mozgalomhoz az Auvergne-térségben. Tovább...

Tizenhárom évesen kezdett el fantasyt és science-fictiont olvasni, tizenhét évesen pedig már elkezdett írni. Igaz, ekkoriban még a jelenkorban játszódó történeteket vetett papírra, és maga is tart tőle, hogy ezek a kezdeti próbálkozások nem voltak igazán jók. Tovább...

Amerikai író. 1955. február 8-án született Jonesboroban, Arkansasban. 1967-ben Southeavenbe, Mississippibe költöztek, ahol elvégezte a középiskolát. Édesapja építőmérnök volt, és munkájából adódóan a család kénytelen volt sokat költözni. Johnt megviselte az állandó változás, ezért az állandóságot jelentő olvasásba menekült. Tovább...

Gyermek-, ifjúsági- és felnőtt regények írója, számos könyv fordítója, elsősorban holland és héber nyelvről. 1940-ben született Darmstadtban, házasságon kívüli gyermekként. Idős, alacsony szociális helyzetű nevelőszülőknél nőtt fel. Festő szeretett volna lenni, ezért művészetet tanult a Képzőművészeti Akadémián Frankfurt am Mainban. Még az iskolában megtanult angolul és franciául, később hobbiból héberül és jiddisül, majd a könyvfordításokhoz hollandul. Első magyar nyelvű könyve hamarosan megjelenik (Malka Mai) Tovább...

Svájci író, aki drámák és regények sikerei mellett az építőművészetben is jelentőset alkotott. Friedrich Dürrenmattal együtt a legfontosabb svájci írók közé tartozik. 1911. május 15-én született Zürichben. Apja Franz Bruno Frisch, neves építészmérnök-építőművész volt. Anyja Karolina Bettina Frisch, született Wildermuth. Két testvére született: Emma Elisabeth (1899-ben), és apja első házasságából Franz (1903-ban). Tovább...

Jacob Ludwig Karl 1785. január 4-én, Wilhelm Karl Grimm 1786. február 24-én született Hanau am Main-ban. Német nyelvészek, irodalomtörténészek, tudósok és írók voltak. Az irodalomtörténelem együtt, „Grimm testvérek”-ként emlegeti őket. Tovább...