Főkép

Sokan úgy címkézték, hogy ez lesz a nyár utolsó „jó” hétvégéje, így aki teheti, az hagyja maga mögött a várost, és menjen a vízpartra vagy a hegyekbe. Sokan a „felhívás” szerint cselekedtek, ami komoly konkurenciát jelentett a városi és ezen belül is a zárt téri programok számára – legalábbis szerintem ez látszódott a Hevhetia Fesztivál utolsó estéjére összegyűlt hallgatóság létszámán is. Hiába, voltunk már sokkal többen is.

 

Nem számít szokatlan dolognak – legyen szó populáris vagy éppen elvontabb műfajokról – a jazz-átirat elkészítése, de talán viszonylag kevesen építenek egész zenekart ilyen vállalkozások köré. Pedig a klarinétos Szymon Klima, a zongorista Piotr Wylezol és a bőgős Adam Kowalewski alkotta – Lutoslawski Returned néven futó – trió tényleg azt tűzte ki maga elé, hogy modern szellemben újraértelmezik Witold Roman Lutosławski, kortárs lengyel zeneszerző műveit. A komponista munkásságáról röviden azt érdemes tudni, hogy a korai alkotásai neoklasszikus hatást tükröznek, ráadásul az ötvenes években a szocreál nyomás miatt leginkább csak gyermekeknek és fiataloknak írt darabokat, főként lengyel népzenei ihletésű zenét. Legszívesebben vokális és szimfonikus műveket komponált, stílusa egyedi, másoktól teljesen független volt, melyet sokan az „intellektuális érzelem” szókapcsolattal jellemeznek.

 

A mostani koncert gerincét Lutosławski 1955 és 1959 között írt, eredetileg zongorára és klarinétra komponált tánc szvitjei adták. Úgy vélem – a közönség reakcióit látva –, hogy a formáció fáradozásait siker koronázta, ugyanis a hallgatóság egy olyan produkció részese lehetett, ami egyrészt egy élvezetes zenei kalandot jelentett a számára; másrészt pedig egy tartalmas kirándulást tehetett a kortárs zene és a jazz határterületére. Nem mondhatom, hogy a koncertnek nem voltak nehezebben fogyasztható részei, de ez érthető is, hiszen a kortárs zene (így a jazzesítése is) nem a popularitásról szól. Összességében azt mondhatom, hogy a közönség egy szépen kiegyensúlyozott anyagot kapott, amelyben a fülbemászó dallamok éppen úgy jelen voltak, mint a „hosszabb elmélkedést igénylő” tételek.

Habár a jövő év nyara még távolinak tűnik, de már hallottam olyat, hogy nagy valószínűséggel 2017-ben is lesz Hevhetia Fesztivál Budapesten. Azt hiszem, hogy a mostani négy nap (és persze a tavalyi program) után bátran mondhatjuk azt, hogy nagyon várjuk a jövő évi etapot is.