Főkép

 


 
A leginkább az alsó tagozatos korosztályt megcélzó, papír alapú Mi MICSODA sorozat néhány tagja immáron DVD formában is elérhetővé vált, sőt, a kiadó hangoskönyv formában is megkezdte a kötetek kiadását, ezáltal az a korosztály is megismerkedhet világunk „működésével”.
 
Tekintettel arra, hogy a gyerekek az elsődleges célcsoport, nem csoda, ha nem a mélyreható, esetenként száraz ismertetés a legfőbb szempont, sokkal inkább az alapismeretek átadása és természetesen a gyermeki figyelem felkeltése.
 
Bár ha valaki körülnéz mostanság, biztosan belefut A Karib-tenger kalózai valamelyik szereplőjébe, például Jack Sparrow kapitány alakjába valamelyik kirakatban. Szóval, ha másért nem, ezért biztosan nem kell majd nógatni a lurkókat, hogy nézzék meg, hogyan is zajlott valójában a „kalózosdi”.
 
A kalózok egyidősek a tengeri kereskedelemmel. Az ókorban már a Római Birodalom is szenvedett a különféle kalózok támadásaitól. Leginkább az Alexandriából (mai Egyiptom) a fővárosba tartó gabonaszállítmányok voltak közkedvelt célpontok akkoriban.
 
Korabeli feljegyzésekből azt is tudjuk, hogy Caius Julius Caesar i. e. 75-ben (huszonöt éves korában) kalózok fogságába került.
Tőlük ötven talentum arany ellenében szabadult, majd egy kisebb flottával visszatért és tönkreverte elrablóit. Később az elfogott túlélőket keresztre feszíttette.
 
De említésre kerülnek a délkelet-ázsiai, illetve az Északi-, és Balti-tengeri kalózok is (Vitális-testvériség, Klaus Störtebeker kapitány).
 
A film egy kis kalózhajón játszódik, ahol a kalóznak öltözött szereplők mutatják be „foglalkozásuk” csínját-bínját.
A hajón utazva megismerhetjük, hogyan zajlott a kapitányválasztás, milyen szabályok voltak érvényben a hajón, mit csináltak nap mint nap, amikor nem volt a láthatáron zsákmány.
 
Szemtanúi lehetünk annak, hogyan zajlott a hajó és a felszerelés karbantartása, egyáltalán, milyen is volt egy kalóz felszerelése, mit ettek-ittak, hogyan szórakoztak ezek az emberek. Persze „akció” közben is láthatjuk e tengeri haramiákat, valamint az is kiderül, mit kezdtek a rabolt kincsekkel, holmikkal.
 
Természetesen megemlítésre kerülnek a legismertebb kalózkapitányok is: Bartholomew Roberts, Sir Francis Drake, Sir Henry Morgan, Edward Teach – Feketeszakáll.
 
Amit viszont kicsit hiányoltam, az a karibi térség kalózvárosainak bemutatása. Jó pár településről tudjuk, hogy évtizedekig a tenger farkasainak fennhatósága alatt álltak, vagy ők alapították ezeket.
 
Mindettől a számomra kis kellemetlenségtől eltekintve hasznos kis korongnak bizonyul a Kalózok. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy tiszta képet kapjunk, és alapjaiban megismerjük a témát.
Ezen felül számos kapaszkodót kínál a továbblépésre, ha netán jobban meg szeretnénk ismerni e tengeri rablók életét.