Főkép

Ez is Amerika – csak az a része, amely nem nagyon szerepel az esti híradókban. A hajdanvolt bölénylegelők helyét kisajátító farmerek világa nem az erőszakról és a divatról szól, hanem a gazdálkodók kapcsolatáról a természetről, a családról és a segítőkészségről. Mint ilyen legalább annyira különlegesnek számít, mint mondjuk az amishok zárt közössége.

A vidék esszenciáját a film főszereplője, Alvin Straight (Richard Farnsworth) testesíti meg, nem túlzás, ha a néhai vadnyugati pionírok kései utódjaként tekintünk rá. 73 évesen, a testvéri szeretettől vezérelve elindul 350 mérföldes útjára, hogy fűnyíróján felkeresse öccsét. Kezdetben semmit nem tudunk róla, de a menet közben megismert emberekkel folytatott beszélgetések révén apránként megismerjük életének fontos eseményeit, amelyek között van jó és rossz egyaránt, mi több, önnön hibáit (hajdani alkoholizmus) sem titkolja.

Alvin szerencsés ember, mert bár egészsége nem a legjobb, de agya még nem tompult el, és korának (valamint a megélt élményeknek) köszönhetően már rendelkezik némi bölcsességgel, amit ha úgy látja jónak, elmesél másoknak is. De nem mint aranyigazságot, hanem személyes tapasztalatát, mindeközben eszébe sem jut ítélkezni, vagy véleményét ráerőltetni másokra.

Szájából a média által elkoptatott fogalmak (család, segítőkészség, megértés) is igaznak hatnak, mert képes éreztetni velünk: ezek számára fontos és valós dolgok. Ezáltal mindezek nevesítődnek és személyessé válnak – ám, mivel ő is csak ember, ezek az érzések (család, öregedés, feldolgozhatatlan emlékek) számunkra egyetemlegessé, mindenkire érvényesekké válnak.

Hatását és mondanivalóját tekintve nem értem, miért nem vetítik karácsony táján ezt a filmet a televízióban. Hiszen ez egy csodálatos film, ami egyszerűségével és tisztaságával egyértelműen kilóg David Lynch (Radírfej, Az elefántember, Twin Peaks, Kék bársony, Veszett a világ) életművéből. A rendező élettársa (Mary Sweeney) négy évig dolgozott a valóban megtörtént eseményen alapuló forgatókönyvön. Amikor Lynch kézbe vette, azon gondolkodott, miként fogja majd visszautasítani, de olvasás közben megérintette mindaz a tisztaság és erő, ami a történetből árad. A következmény élete második road movie-ja.

A tempó meglehetősen lassúdad, de mi mást is várhatnánk egy nyugdíjasokkal és fűnyíróval telített mozitól? Óránként öt mérföldes sebességgel keresztülhajtani egy szövetségi államon hetekig eltart, s ilyen tempó mellett nem csak alapos nézelődésre jut idő, hanem – kis túlzással – a természet ritmusának átvételére is. Ezt csak felerősítik a kultúrtáj, a végtelennek tűnő búza és kukoricaföldek képei, amelyek furcsamód összhangban vannak az erdők és mezők képeivel.

Míg Az elefántember a gépek emberellenességét üzente, itt még a gépek is beilleszkedtek ebbe a harmóniába. További hasonlóság, hogy Alvin fűnyírója legalább annyira mutáns az utakon közlekedő kamionok és traktorok között, mint John Merrick volt az emberek között. De ugyanígy említhetném a csillagos ég képét, amely mindkét alkotásban felbukkan.

Richard Farnsworth ideális választás volt Alvin Straight szerepére. Megjelenése, a tekintetéből áradó ártatlanság (bár a filmben ezt több ízben is megcáfolja), amit képes volt öregkoráig megőrizni, miközben szinte látjuk benne a becsületességet és a tisztaságot.

Sajnálatos módon az öccsét alakító Harry Dean Stanton csak nyúlfarknyi ideig látható a vásznon, pedig akik emlékeznek rá a Párizs, Texas című Wim Wenders filmből, azok ennél tovább is elnézték volna.

A magyar DVD-kiadás extrái:
Előzetesek
Képgaléria

A magyar DVD-kiadás technikai adatai:
Hang: magyar (DD 2.0), angol (DD 5.1)
Felirat: magyar, angol
Kép: 2,35:1 (16:9)