FőképÚgy tartják, hogyha a sors elveszi az ember valamelyik érzékszervét, a többi érzékelési utat felerősíti, vagy más módon „kompenzál”.

Valószínűleg hasonló folyamat játszódott le napjaink egyik legnépszerűbb tenorja, Andrea Bocelli esetében is, aki egy veleszületett, örökletes szembetegség és egy sportbaleset eredőjeként elveszítette a látását.
Az egyik legfontosabb érzék elveszítéséért a sors úgy próbált kárpótlást adni, hogy valami megfogalmazhatatlan pluszt adott az énekes hangjához, aminek eredményeként magasan kiemelkedik a tenorok mezőnyéből.

Bocelli a közelmúltban, 50. születésnapját megünnepelendő Incanto címmel új lemezzel jelentkezett. Méghozzá nem is akármilyennel, hiszen a tok a CD mellett egy DVD-t is rejt. Az utóbbin - interjú és zenés film segítségével - a tenor ifjúságának nápolyi „aranykora” elevenedik meg.

A canzone napolitana (magyarul: nápolyi dal) a nápolyi zene egyik fő ékessége. Ezek a dalok az évszázadok során történelemmé váltak, sőt még világhírnévre is szert tettek. Születésük a XIX. század elejére datálható, amikor az évente megrendezésre kerülő piedigrottai fesztivál szerves része volt a dalfesztivál is.
Az első ilyen dalfesztivál győztes dalát pl. Donizetti írta.

Az olyan jól ismert nápolyi dalok, mint a „Santa Lucia” és a „Funaculi, Funiculá” Bocelli új albumán is helyet kaptak.
A 14 számot felvonultató repertoár úgy néz ki, mint egy zenei svédasztal. Van itt a papája tiszteletére elénekelt daltól („`O Surdato `Nnammurato”) a Guido Brignone által rendezőként jegyzett, 1941-es háborús filmhez, a Mamma-hoz kapcsolódó dalig („Mamma”) szinte minden.

A produkcióban két pompás hölgy is megjelenik: Veronica Berti-vel az „Un Amore Cosi Grande”-ben, Anna Bonitatibus-sal pedig az „Era de Maggio”-ban duettezik Andrea Bocelli.
A kompozíciókat hallgatva megérthetjük, miért is mondják, hogy a zene volt az, ami évszázadokon keresztül éltette a nápolyi kulturális életet.

Sokan azzal vádolják a tenort, hogy az olcsó népszerűséget hajszolja, és ezért a populárisabb műfajt képviselő lemezei túlsúlyban vannak az opera albumokkal szemben.

Bocelli egy interjúban azt mondta, hogy a közönség valóban a könnyedebb műveken keresztül ismerte és szerette meg őt, de kifejezett célja, hogy a rajongói egy részét bevezesse a klasszikus zene birodalmába is.
Ezért a munkája azon túl, hogy igényesen szórakoztat, azért is fontos, mert a kedvéért olyanok is hajlandók meghallgatni például Verdi műveit, akik addig idegenkedtek a komolyzenétől.

Igen magas színvonalú és csiszolt produkció az övé, amivel minden bizonnyal tovább gyarapítja már így is sokmilliós rajongótáborát.

Andrea Bocelli hangszíne bársonyos, és még a magasabb fekvésekben is lágy. Függetlenül attól, hogy egyedül énekel, vagy kellemes női társaságban, minden számban élvezhetjük a tenor kifinomult, intuitív, mély érzelmi hátteret sugalló előadásmódját.

Remélem, sokan lesznek olyanok, akik ezen a lemezen felbuzdulva a művész igen gazdag portfóliójából néhány komolyabb klasszikust (pl. az Aria - The Opera Album vagy a Tosca) is bevállalnak.

Előadók:
Andrea Bocelli - ének

Közreműködők:
Veronica Berti - ének
Anna Bonitatibus - ének
Fausto Mesolella - klasszikus gitár
Maurizio Sansone - billentyűsök
Paolo Costa - basszusgitár
Gianluca Mirra - dobok
Lele Melotti - dobok
Emidio Ausiello - ütősök
Orchestra Sinfonica Di Milano Giuseppe Verdi (Luigi Lombardi D`Aquino és Felice Pitolo vezényletével)
Italian Swiss Radio Choir (Steven Mercurio vezényletével)

A lemezen elhangzó számok listája:
1 Un Amore Cosi Grande
2 `O Surdato `Nnammurato
3 Mamma
4 Voglio Vivere Cosi
5 Santa Lucia
6 Funiculi Funicula
7 Because
8 Vieni Sul Mar!
9 Granada
10 Era De Maggio
11 A Marechiare
12 …E Vui Durmiti Ancora
13 Non Ti Scordar Di me
14 Pulcinella

Diszkográfia:
Il Mare calmo della Sera (1994)
Bocelli (1995)
Viaggio Italiano (1995)
Romanza (1996)
Aria - The Opera Album (1997)
Hymn for the World (1997)
Il Mare calmo della Sera (1998)
Viaggio Italiano (1998)
Bocelli (1998)
Hymn for the World 2 (1998)
Sogno (1999)
Sacred Arias (1999)
Verdi (2000)
La Boheme (2000)
Cieli di Toscana (2001)
Sentimento (2002)
Tosca (2003)
Il Trovatore (2004)
Andrea (2004)
Werther (2005)
Amore (2006)
Leoncavallo: Pagliacci (Ana María Martínez) (2006)
The Best Of Andrea Bocelli - Vivere (2007)
Carmen (2008)
Incanto (2008)