Főkép

Piff-puff dirr-durr csitt-csatt… ez nem is CD, ez egy diszkosz Herkules kezében, csoda, hogy nem tört össze semmi a lakásban.

Sok mindent hallottam már a President Evil zenekarról: hardcore, punk rock, miazmás, de önmagában egyik sem állja meg a helyét. Lehet egy kicsit Children of Bodom, egy kicsit Slayer vagy In Flames, de néhol a gitárhangzásban még Maiden szellemeket is fel lehet fedezni.

Az észak-germán zenekar nem spórolt az energiával, ez teljes egészében átjön a Trash ’n’ Roll Asshole Show lemezről, ami, ahelyett, hogy lefárasztaná az embert, inkább feltölti energiával, míg szét nem robban. Vagy össze nem tör valamit. Ezt megelőzendő keresni kell valami energiaigényes elfoglaltságot, nehogy aztán dutyi legyen a vége, mert valahol túltengett az energia. Holott ez a pajzsmirigy dolga lenne.

Apropó, pajzsmirigy… erre az önálló szervre is igen nagy hatással lehet a lemez, úgyhogy ha túlteng, csak halkan hallgassuk, de ha pang, akkor mindent bele, jobb bármiféle gyógyszernél, ráadásul mellékhatása sincs, hacsak nem az, hogy a plafonról kell levakarni a használóját.

A President Evil telis tele van combosabbnál combosabb gitártémákkal, a dobos szerintem nem is ember, hanem polip, de annyi bizonyos, hogy legalább négy karja van neki, na meg ugyanennyi lába. Mi mindent művelhet vezetés közben. Mindenesetre az ütőzéshez nagyon ért.

A basszus közben olyan aláfestést ad az egésznek, hogy a gyomor kifordul a helyéből. És erre jön a kedves ének, mintha a mézeshangú anyuka énekelné a legcsendesebb altatódalt… Lucifernek, a pokol mélyén. Húzós és a szaggatott gitárral olyan, mintha egyenesen a lélek sötét felével hallanánk, talán fülre nincs is szükség.

Az nagyon valószínű, hacsak a világvége közbe nem szól, hogy a President Evil hosszú évekig el fog játszadozni a hallgatóság vegetatív idegrendszerén. Jó pár album belefér még ebbe a zenekarba, csak győzzük idegekkel, meg fülekkel, mert az biztos, hogy ők nem kímélnek bennünket. Áldassék érte a nevük.

Depressziós? Aluszékony? Alulmotivált? President Evil. Napi fél óra: garantált javulás; napi egy óra: tökéletes éberség; egész nap: totális agymámor. Vigyázat függőséghez vezet. A kockázatokról és mellékhatásokról… de, ez senkit sem fog érdekelni.

Az együttes tagjai:
Johnny Holze – ének
Ace Renner – gitár
James Lars – gitár
Typhoon Tilsener – basszus
Diamond Dennis – dob

A lemezen elhangzó számok listája:
1. The Electromagnetic Superstorm
2. Boneless
3. Demons Everywhere
4. One Sick Bastard
5. Deathcar Racer
6. Trash & Roll Asshole Show
7. El Sadistico
8. Action Express
9. Riot Generator
10. Ragin’Silence
11. Star Destroyer
12. Midnight Weedtrain
13. Dead Man’s Float

Diszkográfia:
Evil Goes To Hollywood (2005) EP
The Trash ‘N Roll Asshole Show (2006)
Hell In a Box (2008)