Főkép

Az olasz Lacuna Coil zenéjéről mindig A kárhozottak királynője című film jut eszembe. Igazából nem azért, mert számaiknak bármi tényleges köze lenne a magyarországi mozikban be sem mutatott, laza Anne Rice-adaptációt kísérő muzsikához, azt ugyanis többek között a Static X, a Disturbed és a Marilyn Manson jegyzik, összetéveszthetőségig hasonló indíttatású zenét pedig a Strapping Young Lad játszik, a Lacuna Coil nótákból mégis a nyugat-európai gótikus elemek és az általunk elképzelt egyiptomi rituális zenék találkozása sejlik fel, és épp ez a szellemiség hatja át magát a filmet is.

E kétségbevonhatatlan atmoszferikus kapcsolat azonban másnak is a szemébe ötölhetett. A Karmacode-ról kimásolt első kislemez, az „Our Truth” ugyanis a szintén vámpírtörténetet feldolgozó Underwold 2: Evolution egyik betétdala lett. És nem kell sok annak belátásához, hogy a VIII. században még bizánci hatás alatt álló itáliai zene késői továbbgondolóinak számai elvitathatatlanul illenek a misztikum ködébe burkolózó, halhatatlan félig ember, félig állat-isten fajok hátborzongató históriáihoz.

Szintén a gótikus vonulat dominanciáját mutatja a Depeche Mode számomra lényegében egyedül elviselhető dalának, az „Enjoy The Silence”-nek tökéletesen eltalált feldolgozása. A milánói bandának sikerült úgy megtartania az eredeti harmóniákat és dallamot, hogy közben minden részletében a saját fazonjukhoz igazították a szerzeményt - olyannyira, hogy a beavatatlan hallgató valószínűleg észre sem venné a „csalást”, és minden további nélkül az olaszokénak könyvelné el a borongós, mégsem depressziós lemezzáró darabot.

A határozott, sokszor kiemelt basszus-szólamokból és a zörgősen torzított gitárokból kiérződik még a Korn hatása, de a férfi és női hangot váltogató, azokat egymás mellé állító megoldásokban felfedezhető egyfajta áttételes Therionos ihletettség is. A Lacuna Coilnak ennek ellenére sikerül egyéninek, mi több, egészen unikálisnak maradnia.

A banda egyik frontemberével - vagyis inkább frontasszonyával -, Cristinával kapcsolatban nem is tudom eldönteni, inkább tündöklő szépsége vagy csodás hangja miatt szeressem-e jobban. Andrea, a „férfihang” ugyanakkor zeneileg ismételten mindenben felér együttesbeli vetélytársával.

Mindig is imádtam, és ha továbbra is a megkezdett úton haladnak, mindig is imádni fogom a Lacuna Coilt. A gótikus vonal olaszosan melodikus, és feltehetően pontosan ezért minden számukban mesterkéletlenül tökéletes muzsikával kápráztató képviselői nekem a sötét muzsikák egyik etalonját jelentik, akik képesek nem elkoptatott klisékként felhasználni az arabos-bizánci jellegű skálákat és díszítéseket, miközben a nyugati világ minden szegletében élvezhető, tipikusan európai zenét produkálnak. A minden eddigi próbálkozásuknál kiforrottabb Karmacode pedig igazi csemege a hozzám hasonló ínyenceknek.

Az együttes tagjai:
Cristina Scabbia - ének
Andrea Ferro - ének
Cristiano Migliore - gitár
Marco „Maus” Biazzi - gitár
Marco Coti Zelati - basszusgitár, billentyűs hangszerek
Cristiano „Criz” Mozzati - dobok és ütős hangszerek

A lemezen elhangzó számok listája:
1. Fragile
2. To The Edge
3. Our Truth
4. Within Me
5. Devoted
6. You Create
7. What I See
8. Fragments Of Faith
9. Closer
10. In Visible Light
11. The Game
12. Without Fear
13. Enjoy The Silence

Dszkográfia:
Ethereal (demo - 1996)
Lacuna Coil (maxi - 1997)
In A Reverie (1999)
Halflife (maxi - 2000)
Unleashed Memories (2001)
Comalies (2002)
Karmacode (2006)