FőképA hivatalos változat szerint Jakob Massey, a CIA ügynöke 1953. február 20-án valahol Európában öngyilkos lett. Tízéves fia bánatát nem igazán enyhíti az tudat, hogy apja valójában a hazáért adta életét.
Negyven évvel később, a megváltozott nemzetközi viszonyoknak köszönhetően Moszkvában sor kerül a néhai titkosügynök újratemetésére. A családot képviselő William (Jakob fia) döbbenten látja, hogy a sírkövön az eddig ismertnél tíz nappal későbbi dátum szerepel. Tévedés lenne?
Hazaérkezése után ellátogat az arlingtoni temetőbe, ahol az apjának állított síremléken egyértelműen a február huszadikai dátum szerepel. Az ellentmondástól felháborodva elhatározza: kideríti az igazságot.

Kutakodását a szülői házban kezdi – nem várt sikerrel. A pince rejtett zugában ugyanis titkos feljegyzéseket talál (apja kézírását könnyű azonosítani), amelyek egy bizonyos Hófarkas akcióról számolnak be. Az utolsó bejegyzés dátuma 1953. február 20.
Frissen szerzett tudása birtokában felkeresi a CIA-t. Rövid zsarolás után – a mindaddig szigorúan titkosnak minősített anyagokból – apránként feltárul előtte a rejtélyes múlt. Többek között az a tény is, hogy apját Moszkvában egy különleges akció során ölték meg 1953. március elsején.
Egyébként ezen a napon halt meg dácsájában a Szovjetunió akkori első embere, Sztálin is. Véletlen lenne az egybeesés? William számára akkor áll össze az események pontos mente, amikor leül beszélgetni az akció egyetlen túlélőjével, Anna Korevával.

A hidegháború legzordabb éveiben a jelek egy új világháború közeli kezdetét jósolják. Sztálin egyre őrültebben viselkedik, lépései egyre kevésbé kiszámíthatóak. Az amerikai kormányfő és a CIA vezetői elhatározzák a generalisszimusz elpusztítását. Az akció irányításával Jakob Masseyt bízzák meg, de a közvetlen végrehajtás Alex Slanskira hárul. A titkolózás ellenére a terv eljut a KGB-hez.

Más választásuk nem lévén, az amerikaiak menet közben lefújják az akciót. A parancs azonban már nem jut el a végrehajtókig, akik valahol oroszföldön haladnak céljuk felé. Kínjukban a vezetők elhatározzák a résztvevők kiiktatását. Ennek köszönhetően Massey csoportja egyik pillanatról a másikra két tűz között találja magát.
Segítőik közül jópáran meghalnak, de az egységből is többen elpusztulnak (többek között Massey is). A küldetést mégis sikerül végrehajtani: Sztálint március elsejéről másodikára virradó éjszaka kivégzik.
A hivatalos jelentés természetesen agyvérzésről szól és a halál időpontját is négy nappal későbbre teszik. A két nagyhatalom megnyugszik, a nyilvánosság pedig mit sem sejtve gyászolja (vagy nem) Sztálint.

Érdekes, izgalmas, kalandokban bővelkedő regény. Közelkép a KGB (és részben a CIA) módszereiről, valamint a sztálini rendszer belső viszonyairól. Meade keze nyomán a hihetetlennek tűnő események úgy elevenednek meg, mintha valósak lennének. A végén még majdnem én is elhittem, hogy akár így is történhetett.

Eddig a szerző alábbi könyveiről írtunk:
Hófarkas
A feltámadás napja
Brandenburg
Szakkara homokja