Főkép

Egy nyári hajnalon az El Puno-i támaszpontról ismeretlenek ellopnak két neutronbombát. Az esemény felfedezése után nem sokkal az illetékesek riadóztatják a hadsereg és a belügy különleges egységeit, és az ország kormányát. Beindul a gépezet, összeszedik a Válságcsoport tagjait, akiknek az a feladata, hogy az ilyen és ehhez hasonló helyzetekben intézkedjen. Megindul a nyomozás Qiunet őrnagy, a Különleges Szolgálat tisztje, vezetésével.

Reggel hat órakor az Ovideo-i légitámaszpontról a Sikló-2 űrrepülőgép, fedélzetén Portugo és Vida űrhajósokkal, a terveknek megfelelően felszáll, hogy ellátmányt vigyen a Skorpió-4 (Föld körül keringő) katonai űrbázisra. Itt Passer és Angelos űrhajósok már várják őket. Nem is sejtik, hogy a raktérben terroristák rejtőznek.

A Válságcsoport és Quinet minden eszközzel megpróbálnak a bombák nyomára bukkanni. Az űrállomás elfoglalásának hírére világossá válik számukra, hogy az elkövetők az űrbázis lézerének segítségével akarják felrobbantani halálos fegyvereiket. Ez csak akkor lehetséges, ha egy antenna segítségével az űrből érkező lézersugarak energiáját koncentrálni tudják a bombák gyújtószerkezetére. Ebből merítik azt az ötletet, hogy lefényképezzék a várost madártávlatból, és megpróbálják megtalálni a szóba jöhető antennákat.

Az erőfeszítést siker koronázza, megtalálják az antennát egy villa garázsának tetején. Quinet akciócsoportja lecsap, de csak az egyik bombát találják a helyszínen…

Pergő, sodró lendületű könyvet tarthat a kezében az, aki belefog Nemere könyvének elolvasásába. Szinte egy percnyi megállás sincs, folyamatosan történik valami. Mikor a cselekmény irama néha lelassul, egyenes arányban nő a feszültség, elviselhetetlenné fokozódik az idegek harca. Csak nagyritkán, és nagyon rövid ideig vannak nyugvópontok. Ekkor kerülnek előtérbe a cselekménnyel kapcsolatos moralizálások. Ezek azonban nem kapnak eléggé hangsúlyos szerepet, a könyv célja nem ezen kérdések tárgyalása, hanem a könnyedebb szórakoztatás.

A szerző életrajza