Főkép

A sorozat egyik legizgalmasabb csúcspontja vitathatatlanul az előző kötetben szereplő alapítványi hármas volt (Alapítvány, Alapítvány és Birodalom, Második Alapítvány). Sokáig úgy is volt, hogy itt aztán tényleg a végére értünk az évezredeken átívelő történetnek, ám mint utólag kiderült, Asimov még nem mondott el mindent a témáról, így született meg 1982-ben az Alapítvány pereme és 1986-ban az Alapítvány és Föld című lezárás.

Az Öszvér halála után úgymond helyreáll a rend, az Első Alapítvány szépen gyarapodik, egyre több bolygóra terjeszti ki hatalmát. A technikai fejlődés egyre gyorsabb iramú, és erre alapozva Harla Branno polgármesternő eljátszadozik a gondolattal: mi lenne, ha megfeleznék a két Birodalom közötti átmeneti időszakot. Így ezer év helyett elegendő lenne ötszáz év, s újra egységes irányítás alatt egyesülnének a galaxis népei. Ebben az esetben neve örökre fennmaradna, hiszen a hátralévő két évet (még csak 498 éve bukott el az első Birodalom) a terv megvalósításának szentelné (és nem utolsó sorban ő lenne a Második Birodalom első vezetője).

Hacsak valamilyen elképzelhetetlen módon nem maradt meg a korábban „teljesen” elpusztított Második Alapítvány. Hiszen ha léteznek, akkor biztosan nem fogják engedni a Sheldon-tervtől való eltérést. Ha léteznek… Erről csak egyféleképpen lehet megbizonyosodni: ha valaki fogja magát, és megkeresi őket. Ez persze nem is olyan egyszerű feladat, hiszen ez ügyben már az Öszvér is kudarcot, pedig ő aztán tényleg mindent megpróbált. De talán a fiatal, egyéni látásmódú Golan Trevize tanácsos nagyobb sikerrel jár. Erre ösztönzi veleszületett makacssága és az a tudat, hogy újsütetű száműzetéséből addig nem térhet vissza, míg rá nem bukkan a rejtekhelyre. Útravalóként megkapja az Alapítvány legmodernebb hajóját és fedőtörténetként egy legendakutató történészt. Aztán irány a világűr.

Mindeközben az elpusztított Második Alapítvány szólói között hatalmi torzsalkodás dúl, melynek tétje nem kevesebb, mint az Első szóló tisztsége. Pedig a szólók jobban tennék, ha a politizálás helyett a feladatukkal foglalkoznának, mivel ismeretessé vált egy új képlet, amely nem kevesebbet hivatott bizonyítani, mint a Sheldon-terv értelmetlenségét. Ez az állítás persze érthető módon inkább lenézést, mint támogatást jelent megalkotója, Stor Gendibal számára. Még jó, hogy nem törődik effélékkel.

A végén persze minden kiderül, és a helyére kerül, de addig csak ámulunk és bámulunk, mit ki nem talált Asimov. Bár nem írt több Alapítvány-Birodalom-Robot regényt, azért nincs okunk a bánkódásra, hiszen a kiadó ígérete szerint hamarosan megjelennek a szerző egyéb sci-fi írásai, majd pedig a mások által írt A-B-R történeteket. Lehet gondolkodni a könyvespolcbővítésen.

Kapcsolódó írások:

Gregory Benford–Greg Bear–David Brin: Második Alapítvány trilógia

Kalibán-trilógia
Roger MacBride Allen: Infernó
Roger MacBride Allen: Kalibán
Roger MacBride Allan: Utópia

 

A szerző életrajza